Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Különleges hivatású templomaink
Különleges hivatásét templomaink Kultusztemplomok Emléktemplom, fogadalmi templom, zarándokhely, Mária templomai „számtalan példáját találjuk annak, hogy - különösen nagy veszedelmek idején - fogadalomtétellel és felajánlásokkal tették elődeink lelkűket erőssé a veszedelmek leküzdésére, Budapesten sok vallásos tárgyú szobor és templom köszönheti létét közületek vagy magánosok fogadalomtételének és felajánlásának”621 A templomok sajátos csoportja a történelmi személyekhez, helyekhez, illetve eseményekhez kötődő fogadalmi, felajánlási, valamint emléktemplom. Az 1879-es árvíz emlékére Szegeden (Schulek Frigyes, majd Foerk Ernő, az 1914-ben elkezdett templom csak 1923-1930 között épült fel), Károly király emlékére Zalaegerszegen (Kotsis Iván, 1926-1927), Prohászka Ottokár püspök emlékére Székesfehérváron (Fábián Gáspár, 1929-1933), a mohácsi csata 400 éves évfordulójára pedig Mohácson (Árkay Aladár és Bertalan, 1929-1940) épült fogadalmi, illetve emléktemplom.622 A fővárosban a 20. század elején az uralkodópár emlékére emeltek fogadalmi templomokat. Erzsébet királyné halála (1898) után az Örökimádás templomot az építtető Oltáregyesület a királyné emlékének szerette volna szentelni. A templomot csak 1904-ben kezdték építeni az Üllői úton. Ezután nyolc évvel hirdetett pályázatot a főváros a Ferenc József tiszteletére szentelendő templom megtervezésére, amely végül csak jóval később, 1927-ben valósult meg a tisztviselőtelepi Rezső téren. Ezeknek a templomoknak egy része, köztük a Rezső téri, a széke sfehérvári és a mohácsi monumentális, centrális terű vasbeton kupolafedéssel készült. Az I. világháború után, 1923-ban az angyalföldi Nemzeti Fogadalmi Templom Egyesület a Béke térre tervezte templomának felállítását. A templom csak hat év múlva valósult meg, ekkorra azonban a fogadalmi jelleg iránti igény már megszűnt (valószínűleg tíz évvel a háború után már aktualitását vesztette). A budai városmajori templomot plébánosa Prohászka Ottokár emlékének szerette volna szentelni, de ezt nem sikerült elérnie. Az eddig ismertetett templomok nagyrészt egy-egy városrész híveinek rendszeres lelki ellátását szolgálták, emellett azonban vannak olyan templomok is, amelyek speciális célt vagy egy meghatározott közösséget látnak el. Az alábbiakban ezeket a különleges hivatású templomokat mutatjuk be röviden. Ilyen különleges rendeltetéssel épült volna a Hűvösvölgyben a Szentföld templom a jeruzsálemi templom magyarországi megtestesítőjeként, történelmünk jeles személyiségeinek tiszteletére (Árpád vezér, Árpádházi Szentek), a válságos háborús időszakban az ország égi patrónusának, Máriának segítségét kérve (margitszigeti Magyar felajánlás temploma és a svábhegyi Világ Királynője Engesztelő kápolna). Ezek közül mindegyik gondolat (vagy még az sem) vagy csak épülettöredék maradt a háború miatt. 621 Fővárosi Közlöny 55 (1944) 51. sz. november 3. 955. p. A 365/1944 kgy.sz. határozat szerint a főváros fogadalmi templomot épít a Margitszigeten (Magyar Engesztelés Temploma és a domonkos apácák kolostora). Az idézett szöveg ennek kapcsán hangzott el. 622 Fábián 1935. A Szentföld zarándoktemplom megépült kápolnáit sokan látogatták Uzdóczy-Zadravecz 1944. 3. p. A Szentföld templom 2004-ben Alapfy László felvétele 257
