Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az 1940-es évektől
1937, 1938-1942 II. Máriaremetei út 34. Remetekertvárosi Szentlélek plébániatemplom Távlati rajz a tervezett szabadtéri miséző hellyel, é. n. BTM KM Égy ltsz. 66.26.38 A főváros szomszédságában fekvő Pesthidegkút újonnan parcellázott részén elhelyezkedő Remetekertvárosban 1937-1942 között Lechner Jenő tervei szerint épült fel a Szentlélek temploma. Slachta Margit küzdelme tehát nem volt teljesen eredménytelen. Slachta Margit 1929 nyarán szülei itteni családi házában nyilvános kápolnát létesített. Lehetséges, hogy neki is szerepe volt abban, hogy volt nemzetgyűlési képviselőtársa, Bozsik Pál került ide plébánosnak, bár idehelyezését Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspöknek köszönhette. A püspök óhajára Bozsik megindította a templom építését a remetekertvárosi villatelepen. Még 1937-ben a Nemzeti Újságban országos gyűjtést kezdeményezett.611 Bár sem telek, sem pénz nem állt még rendelkezésre, Bozsik megbízta barátját, Lechner Jenőt a tervek elkészítésével, akinek tervezési díját csak az építés megkezdésekor kellett kifizetni. Bozsik elképzelése szerint az altemplomban sírboltot alakítottak volna ki, és ezek bevétele fedezte volna a teljes építési költséget. Rövid idő alatt jelentős mennyiségű sírhelyet lefoglaltak. Nem helybéliek jegyeztek elsősorban, hanem fővárosiak (főleg budaiak), köztük Jakab László bíró, Lévay Lajos báró, Pfeiffer Gyula nyugalmazott államtitkár, Sztankovics Anna iskolaigazgató és Vajda Károly, a Ferenc József Intézet nyugalmazott igazgatója.612 A 2000 hívő befogadására alkalmas plébániatemplomot az 1937. évi alapkőletétel után az Eucharisztikus Kongresszus évében, 1938-ban kezdték építeni, és az altemplom júniusban már el is készült. A templomot négy év múlva, 1942-ben szentelték fel.613 A 250 000 pengős építési költséget a sírhelyek értékesítése fedezte (500 férőhelyből a templom felszentelésekor már majd 200 hely foglalt volt). A tervezett templom képeslapon, é.n. BFL XVT9.d.2.b.9281 A megépült templom még torony nélkül, a torony utólagos rárajzolásával, 1940-es évek Magyar Építőművészet40 (1941) 12. sz. 381. p. Bozsik Pál (1888-1952) 1932-ig Gyöngyösön volt plébános. Országgyűlési képviselő, rendkívül aktív és jó szervezőképességű, sokrétű személyiség. Az érsek bizalmának megszűnése miatt hagyta ott városát, és Shvoy püspök támogatásával Remetekertvárosban folytatta papi tevékenységét, itt hasznosította Gyöngyösön szerzett templomépítő tapasztalatait. Szecskó 1997. 611 Székely 2000. 34. p. 612 Peller György: Templomban temető, temetőben templom. Újság 14 (1938) január 1. 30. p. 613 Beke 2013.1.261. p. ____________________________________249
