Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az 1940-es évektől
1942 májusában Molnár Ernő a Központi Egyházművészeti Hivatal részéről rövid véleményében kifogástalannak tartotta a tervet: „A toronykiképzés székelyes karakterének ize végigvonul a homlokzati kialakításon.” Az érsek szerint viszont a homlokzat nyomott volt (az alacsony kapuk és a körablak mérete miatt). A szentély kilenc kis ablaka helyett hármat javasolt. A végleges engedélyt 1942 nyarán kapta meg az egyházközség.570 Az anyaghiány következtében csak a legszükségesebb alapozást és a tartó kereteket tervezték vasbetonból, a főhajót és a sekrestyét viszont famennyezettel. A téglafalat pilisborosjenői homokkő burkolja, padozata márványmozaiklap.571 Az építész ragaszkodott a szentély vörösmárvány burkolatához, mert attól félt, ha bármi mást alkalmaznak ideiglenesen, az örökre ott marad. 1942 júniusára megvolt a szükséges építőanyag, és a főváros zártkörű versenytárgyalást tartott a kivitelezésre 12 építőmester felszólításával. Két szabályos és két szabálytalan ajánlat érkezett. A legkedvezőbb, 500 000 pengős ajánlatot ismét Keszi Harmat Jenő tette, az 1941 októberében előirányzott 390 000 pengővel szemben. Fridrich Lajos műszaki tanácsos őt támogatta; a templomépítő bizottság, a KEH, Rimanóczy Gyula és Paulheim Ferenc építészek azonban nem fogadták el az irreálisan alacsonynak ítélt árat, és kifogásolták, hogy a vállalkozó nagyobb építkezésnél még nem szerzett gyakorlatot.572 Az előző évben hasonló indokkal utasították el a Soroksári úti templomra tett ajánlatát is. A kivitelező ennek ellenére mégis Keszi Harmat Jenő, valamint Beszédes József és Vida László lett. Az építkezés megindult, és bár 1944-ben leállt,573 a torony sem készült el, 1948-ban megtörtént a felszentelés, de még évekig folytak a befejező munkák. A templom tornya csak 2013-2014-ben, Rimanóczy Gyula fia, Rimanóczy Jenő konzulensi segítségével, Csikós Zoltán és Peity Attila építészek közreműködésével épült meg a főváros, a kerületi önkormányzat, az egyházmegye és magánszemélyek támogatásának köszönhetően. Több fontos tervezett építészeti elem a mai napig nem készült el. 570 PrL Egyk Kát 29, 5069/1942; BFL IV.1409.C 4917/1942-III. cs. Az építési engedélyszáma 321 215/1942-III. 571 PrL KEH 344/1942. 572 Uo. 573 Ferkai 2001. 429. p. A bal felső kép: A templombelső, 1957 FORTEPAN 108414 / Hámori Gyula A bal alsó kép: A templom melletti tér a piaccal, 1957. FORTEPAN 131985 / Samodai József Zuglói Helytörténeti Műhely A jobb felső kép: Egyszerű, tisztán áttekinthető belső terét a fakazettás népies mennyezet és Kontuly Béla szentélyfreskója (1961) színesíti. Alapfy László felvétele A jobb alsó kép: A templom 1940. évi szabályozási terven jelzett r. k. és evangélikus templom felépült a téren, a keretes beépítés azonban nem valósult meg. A templom előtt és mellett piac működött. Az 1960-as években a tér és ezzel a templom környezete átalakult. 1962-ben a piacot kihelyezték a Bosnyák tér külső oldalára. Ma a tér jelentős része parkosított. A templomot két oldalról nagy forgalmú út határolja, két oldalról park övezi. Winter Erzsébet felvétele 233
