Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az 1940-es évektől

Ezek miatt nagyobb tervmódosításokat javasolt. Értékelte viszont, hogy a főváros pályázatot írt ki, és ezzel úttörő lépést tett. A zsűri másik tagja, Rimanóczy Gyula is támogatta, hogy a főváros a továbbiakban nyilvános pályázatot írjon ki tervezésre, és fontosnak tartotta, hogy a fiatal építészek is munkához jussanak, valamint hogy a belső berendezést is művész tervezze. (Rimanóczy ekkor még nem sejtette, hogy a korszak egyetlen valódi templomtervezési pályázatát szűk egy év múlva ő maga fogja megnyerni). 1940 júniusára elkészültek a módosított tervek, az egyházi és fővárosi hatóság azonban továbbra is jelentős kifogásokat emelt elsősorban a homlokzat ellen. Az érsek, aki általában nem tett észrevételt, kifogásolta a főhomlokzat vízszintes síkú lezárását, helyette sátortetőszerű tetővonalat írt elő. A főváros építészeti szakbizottsága sem fogadta el a „túl modern homlokzatot” és a belső liturgiái elrendezést (az oltárra nem nyílik megfelelő rálátás), Petrovácz Gyula a tervek újabb átdolgozását javasolta. A KEH szóvá tette, hogy a hatósági felülvizsgálat előtt nem láthatta, azonban liturgiái és építészeti szempontból is jónak találta a tervet. így tehát erősen ütközött a konzervatívabb döntéshozók és a haladóbb szellemű Egyházművészeti Hivatal véleménye.544

A templom építés közben Halász 1941. 30. p.

A templom, plébánia-lakóház és kultúrház együttesének irányterve, 1939. december, polgármesteri XIII. ügyosztály. BFL XV.16.d.328 KT T29-1

Pázmándi István, Schmitterer Jenő és Nagy Márton pályázati terve, 1940. Halász 1941.29-30. p.

544 PrL KEH 134/1940.

225