Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A gazdasági válság után
A temetőkápolnát közvetlen az utcáról is meg lehetett közelíteni, 1938 Tér és Forma 11 (1938) 10. sz. 293. p. A megépült temetőtemplom az udvar felőli árkádsorral Felvétel magántulajdonban A templomot úgy alakították ki, hogy a temetőtől függetlenül is megközelíthető és használható legyen, elsősorban gyászistentiszteletek céljára, másodsorban a környékbéliek számára. Az ülő- és állóhelyek száma 700 (Szőnyi Ottó szerint csak 600) volt. Tornyát, a campanilét a zárt udvar felől helyezték el. Ekkor épült a főkapu, a körülötte álló, üzletnek szánt épületek, valamint a temető szimbolikus ábrákkal díszített vaskerítése is. A teljes épület alatt kialakított alagsorban kriptafülkéket helyeztek el. Az együttes építési költségeit az 500 kriptahely előzetes eladása biztosította.498 A Központi Egyházművészeti Hivatal (Szőnyi Ottó) az együttes térelrendezését és külső kialakítását tetszetősnek, a kör alakú ablakokat viszont egyhangúnak ítélte. Dicsérte, hogy a finom tagozású, olaszos torony szépen illeszkedik a kissé romantikusan ható épületcsoportba. Alaprajzi megoldásában azonban a mellékhajókkal ellátott szűk főhajó helyett egy hajót javasolt.499 A kápolna felszentelésére, pontosabban megáldására 1938 májusában kapott engedélyt az egyházközség (maga az egyházi hatóság 498 A budapesti farkasréti temető kápolnája és ravatalozója. Tér és Forma 11 (1938) 10. sz. 293-295. p. 499 PrLKEH 376/1936. 206 A templombelső a nyitott fedélszékkel, jobb oldalon a két sor hajóablakkal, 193B Tér és Forma 11 (1938) 10. sz. 295. p. A romossá vált épület, 1945. FORTEPAN 72959 / Lissák Tivadar A szentély freskóját Molnár C. Pál festette Magyar Építőművészet 40 (1941) 12. sz. 402. p.
