Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A gazdasági válság után
A temetőkápolna terve 1913-ból, Várnai Alajos. BFLIV. 1407.b 4951/1913 A farkasréti temető főbejáratának terve, MMÉE 1923-24. évi kispályázata, 1924, Kende Ferenc Építő Ipar - Építő Művészet 49 (1925) 1-2. sz. 5. p. Ferenc József koronázási jubileumi díj 1892-ben hozta létre a főváros, „I. Ferenc József, a legalkotmányosabb király uralkodásának negyedszázadéves nemzeti örömünnepét örökemlékezetűvé teendő.’’ A pályázatot, amely fiatal tehetségek támogatását tűzte ki célul, háromévente írták ki különböző művészeti ágakban, illetve a kereskedelem és az ipar területén az alapítványi díj - szakonként néhány ezer korona - elnyerésére. Programon kívül Farkasréti temetőkápolna, a környéken lakók szolgálatára 1936-1938, ELPUSZTULT 1945-BEN XII. NÉMETVÖLGYI ÚT 99. A temető környékének megszaporodott lakossága helyi kápolna működését igényelte. A kerületi törvényhatósági bizottsági tagok már 1913-ban kérték, hogy ravatalozás és mise céljára épüljön kápolna.488 A MMÉE 1923-1924. évi kispályázatának témája a farkasréti temető főbejáratának megtervezése volt, nem szerepelt benne azonban kápolna elhelyezése. 1927-ben Liptay Lajos törvényhatósági bizottsági tag felvetette egy kápolna építésének szükségességét, és egy év múlva felmerült, hogy a balparti köztemetőknél előirányzott felesleg terhére építsék meg.489 1927 decemberében a tanács elindította a Ferenc József koronázási jubileumi díj építészeti pályázatának előkészítését. AII. ügyosztály több pályázati témát is felvetett, köztük a farkasréti (vagy a rákoskeresztúri) temetőkápolna megtervezését annak figyelembe vételével, hogy azt a környék lakói is használni fogják. 1928-ban még elvileg kamarai tagsághoz kötötték a részvételt, mivel „az építészeti tervezés a mérnöki kamara tagjai részére fenntartott működés”, ez a feltétel azonban a továbbiakban elmaradt. 1931 -ben szerették volna elérni, hogy az egy évvel korábban létesült óbudai temetői kápolna mintájára a főváros a temető szélén, annak telkén 300-400 fős kápolnát építsen, mely gyászmisére és egyúttal a környéken lakók lelki üdvére szolgálna. A „ nemrég az óbudai temetőben emelt szép kápolnához hasonló kápolna építésére” vonatkozó kérést a hercegprímás továbbította a fővárosnak490 1931 őszén a főváros nyilvános eszmei pályázatot írt ki a temető főbejáratának és kápolnájának megtervezésére, a Ferenc József koronázási jubileumi díj alapítvány építőművészeti díjának elnyeréséhez kapcsolva.491 A pályázaton a farkasréti temető főbejáratának és 120 m2 alapterületű kápolnájának a tervezése szerepelt.492 A kiírás szerint a tervet nem fogják megvalósítani, de a pályatervekben szereplő gondolatokat a főváros felhasználhatja a későbbiekben a temetőbejárat rendezéséhez.493 A pályázaton olyan fiatal, 35 év alatti építészek vehettek részt, akik tehetségüket már bizonyították. 55 mű érkezett be, de ezek közül csak 11 felelt meg a kiírásnak. A Vállalkozók Lapja a beérkező terveket messze átlagon felüli színvonalúnak ítélte. A bíráló bizottságban ott volt Petrovácz Gyula, Martsekényi Imre, Paulheim Ferenc, Schodits Lajos és Wellisch Andor.494 Az első díjat az igen fiatal, 25 éves (Módos) Merxbauer Ferenc nyerte el, aki később a főváros magasépítési ügyosztályának mérnöke lett. A jeligés, nem nyertes tervek közül Árkay Bertalan, valamint Rimanóczy Gyula modern terveit ismerjük. 1932-ben Adamek Ferenc, a fővárosi XIII. ügyosztály mérnöke tervezett nagyjából a mai urnatemető helyére egy egyszerű, historizáló stílusú kápolnát, az alagsorban sírbolttal.495 Az egyszerű, henger formájú torony és a templom hajóablakai összhangban vannak. MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum 488 BFL IV.1407.b 4951/1913-X. cs. 489 Az 1927. évi költségvetés tárgyalása a pénzügyi bizottságban. Fővárosi Közlöny 38 (1927) 17. sz. IV. melléklete, április 15. 10. p. 490 PrL Egyk Kát 29, 1293/1931. 491 A temető megnyitása után pár évvel, 1899-ben már felmerült a kápolna, ravatalozó és halottasház együttesének építése, Hegedűs Ármin tervei azonban nem valósultak meg. BFL XV.17.d.328 KT te 12/4. 492 Ld. pl. Vállalkozók Lapja 52 (1931) szeptember 3. 11. p; 53 (1932) január 7.1. p. 493 Fővárosi Közlöny 42 (1931) 54. sz. szeptember 8. 1106. p. 494 Vállalkozók Lapja 53 (1932) január 7. 1. p. 495 Árkay terve a Kiscelli Múzeumban (BTM KM ltsz. 68.107.3), Rimanóczy terve az Építészeti Múzeumban található (MÉM MDK Magyar Építészeti Múzeum 93.01.5.2). A Ferenc József-pályázatra készült Sancta Theresia jeligés terv: BFL XV.17.d.328 KT te 12/4 9. folio; Adamek terve (XIII. ü.o. 1932): BFL XV.17.d.328 KT te 12/3, a XIII. ü.o. helyszínrajza 1936-ból: 8. folio, ugyanitt Módos Merxbauer és Krassói tervei is megtalálhatóak 1936-ból. 202
