Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A gazdasági válság után
SZENTIMREVÁROSI SZENT ImRE-PLEBÁNIATEMPLOM 1936-1938 XI. Villányi út 25. A Villányi út elején 1924-től ideiglenes plébániatemplom működött. 1926-ra a fővárosnak sikerült megszereznie a Gellérthegy oldalában, a Feneketlen-tóval szemben fekvő telket. 1927-ben a főváros és a ciszterci rend megállapodott a gimnázium-rendház-templom együttes elhelyezéséről.480 A terveket Wälder Gyula, az egyházközség elnöke készítette díjtalanul.481 Az első kelenföldi terven szimmetrikus homlokzati kialakítású neobarokk együttes közepén állt a kéttornyú, íves fő- és oldalhomlokzatú monumentális templom, a jelenleginél jóval nagyobb szentéllyel. Két oldalán (árkáddal egybefűzve), tőle egyenlő távolságra, szimmetrikus elrendezésben baloldalt a gimnázium, jobb oldalon a rendház (benne a plébánia) kapott helyet. A terv azonban anyagi okok miatt csak részlegesen valósult meg. Elsőként a gimnázium (kápolnával) épült meg (1927-1929), az eredeti tervvel ellentétben, nem tudni, miért, a templom bal oldalára került.482 Feltehetően a gimnázium számára megfelelőbb volt a kétszer akkora terület. A zirci apát 1930-ban és 1931-ben is kérte az érseket, hogy sürgesse meg a fővárosnál a templomépítés ügyét, ez azonban sokáig váratott magára: a magas építési költségek, valamint a meglévő ideiglenes templom miatt hátrébb került az építő programban.483 A rendház sohasem valósult meg (tervezett helyén 1972-ben a budapesti pártbizottság oktatási intézménye épült fel, mely jelenleg konferenciaközpont). A világválság után, 1935-ben a ciszterci rend 100 000 pengőt ajánlott a templomépítkezés megkezdésére. A főváros ugyan 1934-ben elhatározta, hogy újra évi 300 000 pengőt biztosít a templomépítések céljára, azonban így sem volt elegendő pénz. Nem hirdettek pályázatot, takarékossági okokból a már meglévő, tíz évvel korábbi, némileg módosított terveket használták fel. Wälder csökkentette a templom méreteit is, amelynek felépítése így 450 000 pengőbe került, ebből 100 000 pengőt a ciszterciek, 80 000 pengőt az egyház, a maradékot a főváros fizette.484 Az 1929. júniusi szabályozási terven a Móricz Zsigmond körtérre (Bartók Béla út-Fehérvári út) kerül a templom. BFLXV.17.b.323.b 6606, tanácsi III. ügyosztály, 26770/1930-111. 480 Fővárosi Közlöny 47 (1936) 8. sz. február 21. 181-182. p. 481 Fővárosi Közlöny 47 (1936) 21. sz. április 28. 646. p. A főváros pénzügyi szakbizottsági ülésén hangzott el ez az állítás Wálderről. Hausernél azonban - furcsa módon - Wälder neve sem egyházközségi elnökként, sem tervezőként nem szerepel. 482 Fővárosi Közlöny 33 (1922) 32. sz. június 23. 1618-1619. p. 483 PrL Egyk Kát 29,476/1931. 484 Fővárosi Közlöny 47 (1936) 8. sz. február 21.181. p, 15. sz. március 27.477. p, 21. sz. április 28.646-649. p; BFL IV.1403.a 164/1936 kgy. sz. határozat; 1936-ban készült tervek: BFL XV17.d.329 4940/3. 195 A körtér és környéke a fővárosi tulajdonú telkekkel (pirossal színezve és kontúrozva) BFLXV.16.e.251/80 Bal oldalon: A Szent Imre-templom ma Alapfy László felvétele
