Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A gazdasági válság után
A templomépítő bizottság 1930 húsvétján kérte az érsektől az építés engedélyezését és pénzügyi támogatását Csernoch János érsek hagyatékából és a vallásalapból. A bizottság nagyon fontosnak tartotta a megfelelő, hangsúlyos, jobb oldalon elhelyezett torony kialakítását, mivel a közeli külsőferencvárosi templom két toronnyal, a tisztviselőtelepi óriási kupolával épült. így ők sem akartak lemaradni, és nem sajnálták erre a pénzt. „Sehogysem tudnánk belenyugodni, hogy éppen a mi nagy plébániánk koldussorsra legyen kárhoztatva és szégyenkezésre tornya és harangjának hangja a közeli magas épületek által elnyomassák.” 1 millió pengős épületről álmodtak, de mivel ennyi pénz nem állt rendelkezésükre, elégedettek voltak azzal a templommal, amely a 600 000 pengős büdzsébe belefért (500 000 pengő az épület és 100 000 pengő a berendezés, ebből az egyház mintegy 100 000 pengővel rendelkezett), és elfogadták, hogy „a templom csinosítását a jövő nemzedékére kell” bízniuk. Büszkék voltak a kereszthajós megoldásra, mely a belsőben lehetővé tette, hogy a hívek nagy része az oltár és a szószék közelében lehessen, vagyis jól lássa és hallja a misét. A fűtés szükségességét hangsúlyozták a szeles téren. Az érsek áprilisban kiadta véleményezésre a terveket Gerevich Tibornak, aki júniusban szóban közölte, hogy nincs kifogása a terv ellen. Nem ismert, hogy miért nyilatkozott ilyen szűkszavúan, holott egy-két hónappal korábban részletesen foglalkozott az építész Szondi utcai tervével. Az érsek ezek után jóváhagyta a tervet.454 A főváros programja szerint 1931-re tervezték az építkezést. A terv a fővároshoz került engedélyezésre. A XIII. ügyosztály úgy találta, hogy a költségvetés „helytálló és reális” A templom elhelyezésével kapcsolatban - az FKT véleménye alapján - kikötötte, hogy az oldalt elhelyezett torony a Mester utca belső szakaszának tengelyvonalába, az épület főtengelye pedig a Haller utca-Mester utca szögfelező vonalába essék. Körülötte park kialakítását írta elő. A létesítendő plébánia helyéül a park melletti utcát jelölte ki, mivel a plébánia megbontotta volna a tér harmonikus egységét. A templom várható költségeit a kivitelezéssel megbízott Kapuváry Gusztáv 514 000 pengőre becsülte. Ennek 40%-át az egyházközség, a maradék 300 000 pengőt - az az évi templomépítési program keretében - a főváros vállalta. 1931 májusában az egyház megkapta az építési engedélyt. A III. ügyosztály júniusban városrendezési szempontból véleményezte a tervet, eszerint az eredeti tervhez képest jóval kisebb méretű templom elhelyezése nem jelent problémát, mert még az eredetileg tervezett templom is elenyészően kicsi volt a tér méreteihez képest. Azt azonban megjegyezte, hogy a tervezésnél érdemes gondolni a későbbi bővíthetőségre.455 Késleltette az építés megkezdését, hogy a területet ekkor még piac és illemhely foglalta el, tehát ezeket először is ki kellett költöztetni. Már előző év februárjában kijelölték a piac új helyét 190 méterre keleti irányban. A városrész fontos, állandó piacának és az országos vásároknak is helyet adó piacot az akkoriban emelt Garay téri és krisztinavárosi piacépülethez hasonlóan szerették volna kialakítani, azonban a rossz gazdasági helyzet miatt csak elemi területrendezés jöhetett szóba. A templomépítésre az évben előirányzott 300 000 pengőből 60 000 pengőt javasoltak e célra felhasználni.456 Az 1931. júliusi megszorító gazdasági intézkedések következtében, majd a Bethlen kormány lemondása okozta bizonytalanság miatt azonban az építést későbbre kellett halasztani. Az összegyűlt pénzből, hogy értékét ne veszítse el, a bizottság téglát és követ vett, de a térre szállított anyagot széthordták. 1933 márciusában a plébános lényegtelen, ám költségcsökkentő tervmódosítást kért, hogy az építkezés mihamarabb elkezdődhessen.457 A főváros 1935-től folytatta templomépítési programját. Elsőként a középsőferencvárosi plébániatemplom építése kezdődött meg. 1935 márciusában a plébános kérte az építési engedély meghosszabbítását, mert rendelkezésre állt a pénz a tető alá jutásig történő építéshez. Töttössy Miklós plébános visszaemlékezése szerint áprilisban, a tervek felülvizsgálata után a főváros 380 000 pengőre redukálta a költségeket (fűtés és berendezés nélkül).458 A terveket még május elején tárgyalta a városrendezési és magánépítési ügyosztály szakbizottsága. Fridrich Lajos építési előadó (az eredeti tervező) többek között elmondta, hogy a torony egyelőre nem épül meg, és hogy a főváros 1935-re 110 000 pengőt irányzott elő a templomépítésre. Petrovácz Gyula és Wellisch Andor kifogásolta, hogy vastagok az oszlopok. A bizottság egyetértett abban, hogy a templom építését minél gyorsabban el kell kezdeni, mert az munkaalkalmat is teremt.459 454 A bekezdés forrása: PrL Egyk Kát 29, 1912/1930. 455 A tervek: BFL XV.17.d.329 38 262 1931; BFL XV.17.d.328. KT T28. Az építési engedély száma: 84 562/1931-III (1416/1935-III. cs.). 456 Fővárosi Közlöny 42 (1931) 15. sz. március 10. 253-254. p. 457 47886/1933-111. ü.o. módosított építési engedély a 1416/1935-III. cs.-ban. 458 Töttössy 1940. Töttössy Miklós a plébánia megalakulásától 1952-ig volt plébános. 459 Fővárosi Közlöny 46 (1935) 26. sz. május 10. 859. p. Ennek ellentmond a polgármesteri féléves jelentés, amely szerint az építkezés márciusban kezdődött. Fővárosi Közlöny 46 (1935) 45. sz. szeptember 3. 1380. p. X.. KOZF.PHKRRNrvAP1VSI UJ TEMPLOM BELÉPÓ.IROY a kCzépsóferenc városi J SZT. VINCE TEMPLOM apkóletátelánek napján, 193T-. tvt ajus 2H ón, vasárnap d. u. ti árai •idetlel a rtgi trmplnmkerlben Z’UJ TEMPLOM JAVARA tartandó Kim ÜNNKPfcLYItK A.V/1 / PENOÓ a Szí Vince Szeretet Egyesület HOlgybizattsága. JÜjuÍi i • *}.*. 'V i. Belépőjegy a templom alapkőletételéhez, 1935 BFL XV. 19.d.2.b. 183-2 A neoromán jellegű homlokzat és alaprajz, 1931 BFL XV.17.d.329 38262/1-7,3 185
