Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
A gazdasági válság után
KÖZÉ PSŐFERENCVÁROSI PÁLI SZENT VlNCE-PLÉBÁNIATEMPLOM Haller téri, 1935-1936 IX. Haller utca 19-21. A Középső-Ferencváros területén 1875 óta működtek vincés szerzetesek. A vincés nővérek vezették a Ranolder Intézetet, a Páli Szent Vince által alapított lazarista misszióstársaság pedig 1903-ban itt építette fel házát és templomát, amely 1919-től a hitoktatói otthon kápolnájaként, majd a középsőferencvárosi plébánia megalakulásától (1923), „más elhelyezési megoldás hiányában”, ideiglenes plébániatemplomul szolgált. A plébánia két igen eltérő területet foglalt magába: a volt városárkon (mai Haller utcán) belüli sűrűn beépített és az attól kifelé elterülő, a vasútig terjedő, lényegében lakatlan külső területeket. A külterületeket egészségügyi, élelmiszeripari, kereskedelmi és honvédségi intézmények uralták (Szent István Kórház, Szent László Kórház, Szent Gellért Kórház, a volt Zita kórház helyén álló Zita-telep, malmok, közvágóhíd, marhavásártér, vásártér, közraktárak, laktanyák). Az I. világháború idején itt létrehozott Zita hadikórház barakképületeit a háború után szükséglakásokká alakították át. A Szent István Kórházban kápolna szolgálta a betegek lelki ápolását, a Szent László Kórházban tervezett önálló kápolnaépület építésére azonban nem került sor. 1923-ban megtörtént a templom helyének kijelölése a Haller utca-Mester utcai piac környékén, az akkori vásártéren. A kiszemelt hely nagyjából a plébánia területének középpontjában feküdt, a hívek azonban a templomtól befelé, főleg az Üllői út közelében laktak.4511926-ban jött létre a templomépítő bizottság vitéz Szakváry Emil ny. tábornokkal az élén, az egyházközség világi elnöke dr. Szölgyémy Ferenc, a Ferenc József Intézet ny. kormányzója volt. A röviden megfogalmazott építési program szerint „nagyméretű, fővárosias jellegű templomot” képzeltek el „elsőrendű, időtálló anyagból”, „román stílusban”, ami „nem kényes és nem drága”, „egységes, jól áttekinthető belső térrel”. A négy év óta tartó gyűjtésből és az egyházi adóból 1929-re 40 000, illetve 20 000, azaz összesen 60 000 pengőt sikerült megtakarítaniuk. 1929 novemberében bízták meg Fridrich Lajos székesfővárosi műszaki főtanácsost a tervezéssel. Az elkészült terveket a bizottság túl egyszerűnek és kisvárosiasnak tartotta, de végül elfogadta. Fridrich azonban fővárosi műszaki főtanácsosként nem vállalhatta a munkát. Fábián Gáspárt ajánlotta maga helyett, aki az egyházközség kérésének megfelelően 1930 áprilisára díszesebb formában, „impozánsabb toronnyal”, de a Fridrich-féle belső megtartásával dolgozta át elődje terveit. Külső burkolóelemként a külsőferencvárosi templomnál már használt „szép, monumentális hatású” pilisborosjenői faragott homokkövet alkalmazta. A toronysisak kőfedése díszesebb külsőt biztosított volna, azonban sajnos ezt a különleges megoldást végül nem alkalmazták. A templom belső pompáját emelte a márványmozaik padló, az oltár és a szószék is márványból készült. A várható építési költség 514 000 pengő volt, amelyből 40%-ot vállalt az egyház.452 A főváros ez év elején a Szent István Kórház bővítésével és a templom építésével kapcsolatosan módosította a terület (Mester utca-Hungária körút-Gyáli út-Haller utca) szabályozási tervét, és véglegesen kijelölte a Haller utca-Mester utcai vásártér egy részét a templom és a plébánia céljára.453 A bal oldalon: A Páli Szent Vince-templom neoromán kereszthajós, oldaltornyos bazilika jellegű, főhomlokzatán három árkádnyílással ellátott, nyitott előcsarnokkal. Háromhajós belső terét hagyományos boltozat fedi. A templom az eredeti tervnek megfelelően Pest környéki homokkő burkolattal épült fel, tornya viszont a tervezett kőfedés helyett réztetőzetet kapott. Töttössy 1940. Alapfy László felvétele 451 BFL IV.1409.C 1196/1936-111. cs. 452 Fővárosi Közlöny 42 (1931) 33. sz. május 26. 649. p. 453 BFL IV. 1403.a 125/1930 kgy. sz., 346/1930 kgy. sz. határozat. 183 A tervezett templomról kiadott képeslap, hátoldalán az alapkőletételre érvényes belépőjeggyel, 1935 BFLXV.19.d.2b/183-l A megvalósulatlan szimmetrikus épületegyüttes a középtornyos templommal, a plébániával és kultúrházzal BFLXV.16.e.251/50 Az 1931. évi helyszínrajzon a tervező a Mester utca tengelyére helyezi el a jobb oldalon álló torony középpontját. Megjelenik a templom bővítési lehetősége is. BFLXV.16.e.251/50 A templom elhelyezkedése, 1940 körül. BFL XV.16.e.251/73
