Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A vasbeton szerkezet biztosítja a tágas átlátható teret. A mellékhajó keskeny folyosója közlekedésre szolgál. Tér és Forma 7 (1934) 12. sz. 349. p. Seidner Zoltán felvétele Rimanóczy már több modernizáló, de lágyabb elemekkel (például pártázatos reneszánsz elem) kiegészített templom tervét készítette el, részben pályázatokra, ezek azonban nem valósultak meg (1929: Újhatvan, 1930: székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom). Az országúti ferences egyházközség 1932 elején visszalépett a pasaréti új egyházközség megalapításától a rossz gazdasági viszonyokra hivatkozva.412 A ferences tartományfőnök ez évben kérte és kapta meg a jelenlegi telket a fővárostól, a templom modern stílusú tervei azonban már előző év nyár végére-őszére elkészültek (első két tervváltozat). A ferencesek anyagi megfontolásból döntöttek a modern stílus elfogadása mellett. „A gazdasági helyzet és a pénzügyek ezt így diktálták. Építettünk volna szép gótikus vagy román templomot, de ezek sok pénzt igényelnek, mert a hozzávaló anyag, a kő és annak faragása sok pénzbe kerülne [...] az első ilyen modern templom itt Budapesten épült: a Városmajori plébánia templom. Ez az ultramodern és alaktalan stílus aztán riadalmat keltett - félni lehetett a felzúdulástól, de a mi templomunk nem volt ilyen riasztó ultramodern, hisz a Műemlékek Országos Bizottsága kezén ment keresztül.”4'3 Ezek az első tervváltozatok hasonlóak a mai elrendezéshez, tömegalakításhoz és az alkalmazott stílushoz, de a tervezési folyamatban sokat puhultak (vagyis eltávolodtak a modern ismérveitől). A torony azonban jobb oldalon állt, feltehetően a rendházhoz való közelség miatt. Egy év múlva újabb tervváltozat született (1932. július-augusztus), melyben a tornyot a hajó bal oldalára, majdnem a szentély mellé, hátra helyezte el a rend hagyományainak megfelelően.414 A templomtorony a Pasaréti út tengelyébe került. A főváros az elvi engedélyezés során ragaszkodott ehhez az elhelyezéshez, mely kétségkívül impozáns látványt nyújtott a város felől érkezők számára. 412 PrL Egyk Kát 25, 3338/1933. 413 A ferencesek tehát elfogadták a mérsékelten modernet, de például a rend jászszentandrási templomának Aba Novák-féle modern freskóit igen erősen támadták. PrL KEH 246/1933. 414 A tervek a BEL XV.17.d.329 11926 sz. alatt találhatóak. Rimanóczy Gyula egyéb korabeli modernizáló templomtervei A székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom megtervezésére 1929-ben írtak ki pályázatot a két évvel korábban elhunyt püspök emlékére. A pályázat 33 résztvevője (köztük Árkay Bertalan, Rimanóczy Gyula, Weichinger Károly, Szabó Lóránt, Irsy László) közül a helyi születésű Fábián Gáspár nyerte el a megbízást centrális templomával (a tervek kétharmada egyébként centrális alaprajzzal készült). 1930-ban, ismeretlen helyre tervezett Négy evangélista temploma már modern, geometrikus kialakítású belsőt mutat (ld. 8-9. oldalon). Magyar Vilmos: Széljegyzetek a Prohászka emléktemplom pályatervéhez. Építő Ipar - Építő Művészet 53 (1929) augusztus 1.113— 115. p; Bierbauer Virgil: A székesfehérvári Prohászka Ottokár tervpályázatból. Tér és Forma 2 (1929) 8. sz. 297-303. p. A templomról részletesen: Baku 2012; Hadik 1994; Bierbauer 1930. 218-219. p. 165
