Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

Változások az egyházi építészetben 1928 után

A Győr-gyárvárosi templom hátsó homlokzata

Magyar Építőművészet 30 (1930) 7-8. sz. 22. p.

A modem művészetek nagy pártolója, Somogyi Antal győri pap szép gondolatai szerint az anyag itt visszahúzódik, és csak a teret határolja le, a tömeg és erő könnyen felfogható hatása helyett a tér és a világítás határozza meg a templomot. A Vállalkozók Lapja szűkszavúan ugyan, de dicsérte, míg a Lehel téri templomot hosszasan, részletes ismertetéssel magasztalta.

1935-ben elkészültek a városmajori különálló harangtorony tervei. A főváros kikérte a MOB véleményét is, mivel „városképileg kényes helyen terveztetik”. A MOB támogatta: „örömmel járul hozzá Árkay Aladár (sic!) tervének megvalósulásához [...] a tervezett építmény még nem műemlék, s így [...] nem tartozik a MOB elbírálása alá, mégis [...] feladatai közé tartozik ugyan a régi városkép felett való őrködés, de érdekli a jövendő városkép kialakulása is.” Az egyetlen kikötése volt, hogy a torony a beboltozott Ördögárok túlsó oldalára kerüljön, vagyis nem lehetett szorosan a templomhoz kapcsolni. A torony elhelyezésében szerepet játszhatott az Ördögárok nyomvonala, bár a georeferált térképek összevetése alapján a torony az árok helyén épült, ami valószínűtlen. Újabb tervek készültek az együttes részeit összekötő árkádsorra. A főváros városrendezési ügyosztálya nem javasolta a templomot és kultúrházat összekötő árkádsort a stílusuk különbözősége miatt,

A tiszta geometria izgalmas játéka vezeti a szemet. Alapfy László felvétele