Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)

A plébániák rendezése a háború után (1918-1923)

1918-1920 közötti történelmi események, amelyek nagyban hozzájárultak az egyház megújulásához

1917

Felmerül a lelki gondozás decentralizálása és kisegítő kápolnák létesítése, ennek megvalósítására bizottság alakul.

1918 májusa

Kisegítő Kápolna Egyesület létrejötte.

1918. október 18-31.

Őszirózsás forradalom

1918. november 11.

I. világháború vége (Németország fegyverletétele).

1918. november 13.

IV. Károly király lemondása.

1918. november 16- 1919. március 21.

Köztársaság Magyarországon

1918 novembere

A Kisegítő Kápolna Egyesület egyházi elnöke, Mészáros János tervezete az egyházközségek létrehozásáról.

1918. november 30.

Az érsek elfogadja és elrendeli a végrehajtást, Mészárost érseki biztosnak nevezi ki.

1919. március 21-1919 augusztus 1.

Tanácsköztársaság

1919 júniusa

Egyházközségek, kisegítő kápolnák létesülnek, valamint megalakul ideiglenesen a Budapesti Katolikus Egyházközségek Központi Tanácsa (véglegesen 1921. május 4-én). Az egyházi hatóság ekkoriban alakít nyolc új plébániát.

1919. augusztus 2.

Mészáros érseki helynök tájékoztatja a fővárost a Tanácsköztársaság, a főváros kegyuraságának szünetelése alatt hozott egyházi hatósági intézkedésekről (1579/1919 sz. átirat).

1919 augusztusa

Az érsek a főváros segítségét kéri új plébániák szervezéséhez.

1920. január 25-26.

A Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja és az Országos Kisgazda- és Földmíves Párt győzelme az országgyűlési (nemzetgyűlési) választásokon.

1920. február 27.

Az érsek jóváhagyja a budapesti egyházközségek igazgatásának szabályzatát.

1920. március 1.

Horthy Miklós kormányzóvá választása.

1920. június 4.

Trianoni békeszerződés. A trianoni területvesztés következtében a főegyházmegyét éri a legnagyobb területi veszteség, mivel 493 plébániája közül csak 89, az 1 657 469 katolikus hívőből csak 751 360 hívő marad meg (ebből mintegy 600 000 élt a fővárosban). A fővárosi plébániák így meghatározó jelentőségűvé válnak a főegyházmegye működése szempontjából.

1920 júliusa

Fővárosi önkormányzati választások; a Keresztény Községi Párt Wolff Károly elnökletével abszolút többséget szerez a törvényhatósági bizottságban. Ez a radikális keresztény párti politika, a „keresztény kurzus” kezdetét jelenti a főváros vezetetésében.

1920 augusztusa

Az érsek egymillió koronás támogatást ad egyházközségi és iskolai célokra.

2. táblázat.

15