Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A centrális alaprajzi megoldás helyett háromhajós hosszházas alaprajzú megoldás született, a széles középhajóban sok hívő elfér. A folyosószerű keskeny mellékhajókból is rálátni az oltárra, mivel a keskeny oszlopok csak 3,5 méterenként vannak kiosztva. így az ünnepek során még több hívő befogadására alkalmas ez a tér. A mellékhajókban kialakított kápolnafülkék megfelelőek a gyóntatófülke, illetve a mellékoltár elhelyezésére. A kápolnák közötti falrészekben elhelyezett hatalmas ablaknyílások kifogástalan világítást szolgáltatnak, és jó felületet adnak az üvegfestményeknek. A főbejárat jól megszerkesztett. A köríves nyílás a nyílt előcsarnokba vezet, majd innen lépünk a zárt előcsarnokba, amelyet üvegfal köt össze a hajóval (ha zárva a templom, akkor is belátni). A keresztkápolna, szentségkápolna elhelyezése megfelelő. A szentély hajószélességű, de tíz lépcsővel magasabb, így az oltárra remekül rá lehet látni. Az apszis hátfala enyhén köríves, a padlótól majdnem a mennyezetig üvegből készült. Az ablakszerű térfal egy méterrel a tér színe felett kezdődik, ezért az alsó felében mély, sötét tónusú üveget kell alkalmazni. A karzat megfelelő méretű. A belső térhatás tetszetős: a vízszintes unalmasságát ellensúlyozza a pillérek ritmikus sora. A külső: egyszerű kubusok egymás mellé helyezése. A homlokzat kőszerű, monumentálisán egyszerű (de vigyázni kell, hogy az olcsóság ne menjen a tartósság rovására). Érdemes összehasonlítani az előző konzervatív, valamint a teljesen új, modern terv bírálatát. Szőnyi Ottó mindkét esetben elsősorban a liturgiái szempontokra koncentrált, emellett másodlagosan foglalkozott az esztétikai és a műszaki kérdésekkel. Az új építészeti megoldásra nem reagált erőteljesen, de elfogadta azt. A modern elképzelés fő ellenzője, Petrovácz Gyula és a fővárosi Keresztény Községi Párt elnöke, Wolff Károly a fővárosnál és az egyházi hatóságoknál is fellépett a modern terv megvalósítása ellen. Árkay Bertalan későbbi visszaemlékezése szerint Wolff Petrovácz Gyulát javasolta tervezőnek.397 Petrováczot nyilván nemcsak a koncepcióbeli különbség zavarta, hanem presztízsét féltette: Árkay olcsóbb megoldást kínált, és konkurenciát jelentett számára. Ne felejtsük, hogy ekkoriban folyt a magán- és közalkalmazott tervezők közötti ádáz harc, amely során Petrovácz sértő módon kirohant a magántervezők ellen (lásd 91. o.). Árkay, kezében a MOB támogatásával, a gyakorlati kérdésekkel (költségek, határidők, a lapos tetős műszaki megoldás) kapcsolatban megnyugtatta az egyházközséget. A városmajori templomon majdnem minden résztvevő művész ingyen vagy csekély, önköltségi áron dolgozott, és Árkay is lemondott tervezési és művezetési díjáról.398 Az építész elegendőnek tartotta az egyházközség számára rendelkezésre álló 150 000 pengőt. Kifejtette, hogy a győr-gyárvárosi templom ugyan többe került, de ott torony és költséges kőburkolat készült, a Városmajorban ezek egyelőre elmaradnak, ami igen költségkímélő. A falak anyaga itt öntött terméskővel kevert beton lesz, ami kőszerű hatást biztosít. A lapos tetővel kapcsolatos aggodalmak eloszlatására közölte, hogy Folly Róbert mérnök fogja méretezni, aki már Győr-Gyárvárosban is bizonyított. A tető hő- és hangszigetelési megoldása pedig külföldi tapasztalatokra épül, de a nedvesség elleni szigetelés terén ő maga is rendelkezik már nyolcéves gyakorlattal. Az érsek támogató válasza április 19-én érkezett meg, a templom modernségével nem foglalkozott. Néhány apróbb észrevételt tett, köztük a lapos tető helyett kis hajlásszögű tetőt kért a megfelelő vízelvezetés érdekében (megvalósult).399 400 401 Az építkezés ezután nem sokkal megkezdődött. A nyers vasbeton felületű, torony nélküli templomot az 1932. június 29-i alapkőletétel után egy évvel, 1933. június 4-én szentelték fel. A városmajori volt az első tiszta vasbeton szerkezetű modern templom, egyben az első reprezentatív modern középület Budapesten. Genthon István értékelése szerint „[kjívül a nagy tömegek játéka okozza nagy esztétikai hatását, belül részben a tiszta és nyugodt formák szervezett rendje, részben az ökonomikus díszítésből folyó szépségei [...] A külső képen a beton fehéresszürke harmóniája uralkodik, ornamentális dísze csak az apszisnak van [,.\a tömegek erőteljes ritmusából alakul ki zord pátosza, komor monumentalitása. A historizáló, túlterhelt díszű templomokkal teleépített fővárosban ez a sajátossága tűnik fel legelőször és ez váltotta ki a legnagyobb ellenhatást.” A kortárs szakértő szemével fogalmazta meg a templom és a tömegek viszonyát: a tömegnek „többnyire a túlterhelt díszű vagy érzelmes giccs az ideálja. Érdekes azonban, hogy a gúnyolódok és az akadékoskodók nem a szegényebb néposztály tagjai közül kerültek és kerülnek ki, hanem a módosabbak közül, kiknek Ízlését a hazug történetieskedő építészet már elrontotta...”.400 401 Rimanóczy Gyula - aki ekkor már dolgozott a szintén modern pasaréti templomán - a Tér és Forma hasábjain méltatta a városmajori templomot: „Az elmúlt 10 esztendő, mely a templomépítészet terén hazánkban, de különösen Budapesten igen termékeny időszak volt, csekély kivétellel a kontár eklekticizmusnak biztosította a teret. Jól eső, igaz nagy örömünkre szolgál, hogy jelen cikk keretén belül megemlékezhetünk egy újabb alkotásról, mely hivatva lesz az új és korszerű egyházművészet körül mesterségesen támasztott ködöt eloszlatni.”40' 397 Árkay Bertalan nyilatkozata Mucsi Andrásnak, 1957. május 31. ELKH BTK MI Adattár, MDK-C-II:7. Ezt az érdekes adalékot Csáki Tamás tárta fel. 398 Molnár 1942. 399 Az érsek egyéb észrevételei: a homlokzati kereszt ne középen, az üvegablak felett, hanem két oldalt legyen, a nagy üvegablaknak felül is legyen kerete, valamint legyen szellőztetés. PrL Egyk Kát 29, 1107/1932. 400 Genthon 1935. 401 Rimanóczy Gyula: Az új városmajori róm. kát. templomról. Tér és Forma 6 (1933) 4-5. sz. 103-107. p. 157 Árkay Bertalan egyéb vázlattervei Az 1932-ben megszületett különlegesen modern és egyedi városmajori templomterv után Árkay Bertalan hasonló méretű templomok vázlatát készítette el Rákospalotára, majd a ferencvárosi Soroksári útra. Jóllehet ezek is modern elképzelések voltak, mégis visszalépést jelentettek. A városmajori együttes méltó befejezéseként épült meg a campanile 1935-1936-ban. 1932 (1935), városmajori templom vázlata BTM KM Égy ltsz. 68.125.23 1933. január, istvántelki (rákospalotai) vázlat BTM KM Égy ltsz. 68.95.9 r 1934. április, Soroksári úti templom vázlata BTM KM Égy ltsz. 68.95.11
