Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Terézvárosi Szent Család plébániatemplom Szondi utcai, 1930-1931 VI. Szondi utca 67. A VI. kerület belterületén, az Andrássy út és a Nyugati pályaudvarról induló vasútvonal közé beékelt, sűrűn beépített terület lakói részére a Dalnok (ma Székely Bertalan) utca 25. sz. alatti bérház udvarán, egy istálló átalakításával 1921-ben létesítettek kisegítő kápolnát. A 200 fős kis ideiglenes kápolna nem elégítette ki a 22 000 fős egyházközség igényeit. Az egyházközség 1923-ban lett önálló, bár az egyházi jóváhagyás csak 1924-ben érkezett meg. Az egyházközség hamarosan végleges templom építésén kezdett gondolkodni, de a zártsoros beépítésű városrészben nehéz volt megfelelő helyet találni. A főváros az Epreskertben jelölt ki területet, ez azonban az ott működő Képzőművészeti Akadémia ellenállásába ütközött. Az Akadémia erőteljes harcot indított a sajtóban (1926), fellebbezése miatt a kultuszminiszter elé került az ügy, és az országgyűlésben is tárgyalták (az egyházközség világi elnöke Láng János nemzetgyűlési képviselő, a fővédnök Horthy Miklósné volt). A miniszter végül elvetette ezt a lehetőséget.279 A környéken még három ház megvásárlása került szóba (Andrássy út 106., Andrássy út 114. és Lendvay utca 2.). Az Epreskerttel szemben fekvő Petőíi-házzal is próbálkozott az egyházközség, de azt az alapító szándéka miatt nem lehetett eladni. Ezért 1928-ban az egyház 382 000 pengőért megvásárolta a körzet határán, a Vilma királynő út (mai Városligeti fasor) 8. sz. alatt álló villát kultúrház céljára, és templomot is ide szándékoztak építeni.280 A főváros az egyházi hatóságokkal egyetértésben a telket félreeső fekvése miatt alkalmatlannak tartotta.281 A „főváros végül az Epreskert közelében egy régi, düledező, az utcafrontba belenyúló földszintes bérházát ajánlotta föl a bérházak között [...] Benn áll az utcasorban emeletes házak között, sűrű lakosságú városnegyedben, a forgalmas Szondy-utcában hitéleti szempontból [...] elhelyezés ideális, mert hiszen az utcán járó-kelőknek akarva-nemakarva útjába esik az Isten háza és eszébe jut a vasárnapi szentmise hallgatás kötelessége”.282 Ezt a Szondi utcai telket a főváros még 1912-ben sajátította ki iskola céljára.283 1930 áprilisában az építendő templom részére adta át, a fontosnak ítélt iskolakérdés megoldására pedig egy kijjebb fekvő, Szent László úti telek megszerzését vette tervbe.284 Az előzetes neoromán terv képeslapon, sz.n.,é.n. BFLXIV.243 A templom zártsoros beépítésű, utcafronton fekszik. Winter Erzsébet felvétele 279 Ld. pl. B. E.: A Képzőművészeti Főiskola rektori tanácsa a kormányzó elé megy - és a Szent Család Egyházközség pap-elnöke kijelenti, hogy a templom mégis fölépül. Világ 17 (1926) 89. sz. április 29. 2. p; OK NN 1922. XLIII. kötet, 1926. május 11-i ülés. 172. p. 280 Hauser 1930. 172-174. p. 281 Fővárosi Közlöny 41 (1930) 23. sz. március 21. 716. p. A telket az egyház 1938 körül öröklakásos társasházakkal építette be. BFL IV.1409.C 815/1937-III. és 6702/1938-III. cs. 282 Fábián 1935. oldalszám nélkül. 283 Épületleltári kartonok BFL IV1421.e; BFL IV1403.a 300/1912 kgy. sz. határozat. 284 BFL IV1403.a 568/1930 kgy. sz. határozat. Az épületen eltérő anyagú tartószerkezeteket használt a tervező. Jól látható a keresztboltozatos lefedés. BFLXV.17.d.329 28394-7 117
