Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
A XI. városgazdasági ügyosztály is egytornyos, gazdaságos templom építését javasolta (minél olcsóbb legyen, és belül minél nagyobb térrel rendelkezzen). Foerk elfogadta a tanács észrevételeit, miszerint a templom a telekhatártól 3 méterre kerüljön, a homlokzat sajtolt téglából, a tornyok téglasisakja fagyálló téglából és műkőből, a tetőfedés azbesztből vagy műpalából, a belső falfelület pedig a legegyszerűbb, sima kivitelben készüljön. Az egytornyos megoldás helyett azonban sikerült a kéttornyos megoldást elfogadtatni. Az egyháznak fontos volt a két torony, ezért vállalta a második torony költségeit. Foerk szűkebb körű versenytárgyalást hirdetett a kivitelezésre, melyre hat árajánlat érkezett. A legkedvezőbb árat kínáló Czillér Antal építőmester mészhomoktégla alkalmazását javasolta a kisebb költségek érdekében. Az egyházközség kérte, hogy a tanács templomépítő bizottságot állítson fel azoknak - köztük Petrovácz Gyulának - a részvételével, akik részt vettek az előkészületekben. A bizottság július 6-án tartotta első ülését, ahol kiderült, hogy Gerevich Tibor „egyházművészeti szakértő” már véleményezte a tervet, és az egyházi főhatóság hozzájárulásának nincs akadálya (nem ismerjük a részletes véleményt). A tanács 400 000 pengőt vállalt, míg az 55 000 pengő többletet az egyházra hárította (ők csak 20 000 pengővel rendelkeztek, a még szükséges pénzt Czillér építőmestertől tervezték kölcsönözni)259. A IV. ügyosztály azonban magasnak találta az összeget, végül a plébánia építését későbbre halasztották. Július elején a tanács végre elfogadta a módosított terveket, de tett néhány észrevételt: a gyenge minőségű mészhomoktéglát elvetette, viszont homlokzati burkolatként olcsóbb téglát szeretett volna (szárazon sajtolt tégla helyett), az egyszínű márványmozaik padlót szegényessége miatt törölték, helyette díszes vagy színes padozatot javasoltak. Szeptember elején a Paulheim és Weninger cég kezdte meg az építkezést, nem ismert, hogy végül miért őket választották. A falegyen eléréséért karácsony előtt kaptak jutalmat a dolgozók. A templomot 1930 szeptemberében szentelték fel és a következő év áprilisában adták át. Az év végén Foerk a Magyar Királyi Állami Felső Építő Ipariskola igazgató-tanáraként nyugalomba vonult.260Az elkészült templom több vonásában a - szintén 1930 októberében felszentelt - szegedi fogadalmi templom megoldására hasonlít (vörös téglahomlokzatban fehérre vakolt díszítő betétek, téglából falazott toronysisakok, a tornyok vertikális ablak jellegű elemei, a főhomlokzat háromhajós bazilikát sejtető hármaskapuzatos timpanonos megoldása, fölötte domináns rózsaablakkal). Foerk Ernő (1868-1934) a bánsági Temesvárról származott, Pucher Józsefnél dolgozott, a bécsi Fridrich von Schmidtnél tanult, majd Steindl Imre mellett működött. Egyik legfontosabb területe az egyházi építészet volt, szinte minden jelentős szakrális építészeti pályázaton részt vett (lipótvárosi és trieszti zsinagóga, nagykőrösi református templom tornyának átalakítása, telepes templomok). 1906-tól a kalocsai egyházmegyében nagy számban tervezett új templomokat és felújításokat Petrovácz Gyulával együtt. A századforduló táján részt vett a szegedi fogadalmi templom tervpályázatán (1904), ahol III. díjat nyert (I. díjat nem adtak ki). AII. díjas Schulek Frigyes készítette el a kiviteli terveket, de idős kora miatt nem vállalta a művezetést. Ezért Foerk kapott megbízást a további tervezésre a Schulek-féle tervek felhasználásával. Az 1913-ban megkezdődött, de a háború miatt leállt szegedi építkezés csak 1923-tól folytatódott és 1930-ban fejeződött be. A munkákban - Foerk szerint - építész helyettesként Petrovácz is részt vett. Évtizedeken át tagja volt a Műemlékek Országos Bizottságának. A műemlékek iránt elkötelezett építészként fontos szerepet vállalt a magyar műemlékvédelemben, a helyreállításokban. A M. Kir. Állami Felső Építő Ipariskola tanáraként (később igazgatójaként) a magyar műemlékek állapotának felmérését végezte tanítványaival. 1931-ben például az ő vezetésével restaurálták az erzsébetvárosi templomot. Szintén dolgozott az óbudai plébániatemplom zenekórusa bővítésének tervén, de ott inkább a főváros által készített barokkosabb tervet támogatták. PrL KEH 118/1933 A kép forrása: Tolnai Világlapja 30 (1930) 47. sz. 4. p. Az újságban a Corvin-koszorúval kitüntetettek tablóján szerepel Foerk portréja, Bajor Gizi, Bartók Béla, Flóman Bálint társaságában. A templom az 1930-as évek elején FSZEK Budapest Gyűjtemény 010525 259 Foerk hat „megbízható” vállalkozótól kért ajánlatot (Czillér Antal, Dávid János és fia, Sorg Antal, Paulheim és Weninger, Báthory és Klenovits, Wihart Ferenc). 260 1947-ben ideiglenes jelleggel engedélyezték a piac létesítését a templom mögött, a Tömöri utca és a Mosoly utca sarkán. BFL IV.1403.a 233/1947 kgy. sz. határozat. 109
