Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Angyalföldi Szent Mihály-plébániatemplom Tripoliszi, Külső-Váci úti, 1929-1930 XIII. Babér utca 17/c. Az I. világháború előtt új városrész alakult ki a Babér utca-Tomori utca környékén, az akkori VI. (ma XIII.) kerületben. A területet árkok szelték át. Tripolisznak nevezték, lakói főleg munkások, valamint fővárosi alkalmazottak, altisztek, tűzoltók voltak.251 Az új lakótelepen barakkiskolát emeltek. A háború idején jött létre a helyi Kisegítő Kápolna Egyesület. 1923-ban a plébániarendezések során „a legkülső északi periférián, a legszegényebb munkásosztálytól lakott külvárosban” megalakult a Külső-Váci úti (tripoliszi) egyházközség és helyi lelkészség. Az egyházközség világi elnöke kezdetben Peregriny László gyárigazgató, majd lidertejedi Kiss Gyula volt. A Váci úton (a Gyöngyösi útnál) kértek telket a fővárostól, amely azonban az egyházközségi körzet szélén jelölte ki a templom helyét, a maitól keletre eső telektömbben (Agyag utca-Göncöl utca-Gyöngyösi út-Hajdú utca).252 A telek átadása lassan zajlott, 1924 szeptemberében az egyházközség próbálta sürgetni az ügyet.253 1927-ben a közgyűlésben felmerült a templomépítés és egy új iskola emelésének kérdése is,254 ugyanis a környékbeli szegény munkáscsaládok „intenzív lelki” vezetése „általános szociális érdek és kötelesség.”255 A főváros mintegy 2000 fős ideiglenes templom építését vette tervbe. A neoromán stílusú, terméskő burkolatú, alacsony toronnyal ellátott épületet a tanácsi II. középítési ügyosztály tervezte.256 A korai időszak kisebb, ideiglenes jellegű templomainál nem volt szokatlan, hogy a tanácsi ügyosztály tervezett, így ugyan építészetileg igénytelen tervek születtek, de gyorsabban és olcsóbban. Az évekkel korábban kijelölt terület a lakott részektől és a közművektől távol esett, az egyházközségi körzet szélén feküdt. 1928-ban az egyházközség kérésére a főváros új helyet jelölt ki templomépítés céljára (a templom jelenlegi helyét a Tömöri utca-Babér utcai kereszteződésben, a Köszörüs-árok mellett 1100 négyszögöles telket). A telekhatártól és a plébániától egyaránt 8 méter távolságra elhelyezett templom körül így lehetőség nyílt körmenetek tartására.257 1928 áprilisában a főváros tervpályázatot írt ki, melyre 12 000 pengőt szánt. A program szerint a pályázóknak 1600 fő befogadására alkalmas templomot kellett tervezniük plébániaépülettel (ekkor még csak helyi lelkészség, 1933-tól plébánia), a szabadon álló templom körül 8 méteres sávot kellett hagyni. Az épületegyüttes építési költsége legfeljebb 300 000 pengő lehetett, így az alaprajzi, homlokzati és szerkezeti megoldásnál „a legnagyobb takarékosságra" kellett törekedni. A kiírás szerint „a plébániaépület a templommal architektónikus összhangban tervezendő”, a tervezőnek azonban minden más tekintetben művészi szabadságot hagyott. A tanács végül nem hirdette meg a pályázatot, és elrendelte, hogy a terveket megbízás útján kell beszerezni. Ezt azzal indokolta, hogy az egyházi és a világi hatóságok kérésére nagyon sürgős az építkezés, a tervpályázat lebonyolítása viszont hosszadalmas és drága, és nem is monumentális, hanem egyszerűbb templom készül. A módosult program szerint bár a templommal egyidejűleg a plébániaiakhoz is tervet kellett készíteni, annak építését későbbre halasztották. A tanács a II. ügyosztálytól kért ajánlatot tervezőre, a főváros végül Foerk Ernőt bízta meg.258 Foerk 1928. október végére a középítési ügyosztály utasításai szerint elkészítette a tripoliszi templom és plébánia terveit (jóllehet csak az 1928. október 4-i tanácsi határozat vonta vissza a tervpályázatot). A költségvetés a berendezéssel együtt 380 000 pengőt tett ki, amiből a főváros 340 000 pengőt vállalt. A tervező tiszteletdíját az építési költség 6,5%-ában határozták meg. Az egyházközségnek nem tetszett a templom elhelyezése, ezért 1929 elején Warga László városrendezőtől is véleményt kért. A II. ügyosztály sem volt elégedett az elhelyezéssel, úgy vélte, hogy a templomot arrébb kell helyezni, mivel oldalsó kijárata közel esik a kultúrházhoz. (A tervekben nem volt szó sem kultúrházról, sem plébániáról, de valószínűleg az 1929. évi hercegprímási rendeletre való tekintettel számoltak egy később létesítendő kultúrházzal.) Az ügyosztály a külső homlokzatra szárazon sajtolt téglát, a tetőfedésre eternitet, a padozat kialakítására viszont háromszínű márványmozaikot javasolt. A két tornyot túlzásnak tartotta, és javasolta a kisméretű templom magasságának arányos csökkentését. A költségvetésben a templomra 358 000 pengőt, a plébániára 104 000 pengőt állított be. 251 Hauser 1930. 183-185. p. A könyv szerint 1912-ben keletkezett a városrész, nevét sivár, homokos földjéről kapta. A könyv nem ír róla, de a névadás feltehetőleg a korabeli külpolitikai eseményekkel függött össze, ugyanis 1911-1912-ben, az olasz-török háború idején a sajtóban sokat szerepelt a mai Líbia területén fekvő homokos terület, Tripolisz, mely addig a Török Birodalomhoz tartozott, és ekkor vált olasz gyarmattá. A telep közelében működő kocsma a Vendéglő a Tripoliszhoz nevet viselte. 252 BFL IV.1403.a 1970/1923 kgy. sz. határozat. 253 PrL Egyk Kát 29, 3200/1924. Az engedélyezés a fővárostól a belügyminisztériumba, onnan a kultuszminisztériumba, majd az egyházi hatósághoz vándorolt. 254 Szepessy Albert törvényhatósági bizottsági tag szerint gondoskodni kell az égetően szükséges iskolaépítésekről, első helyen Tripoliszban javasolta új iskola építését. Indítványa az 1927. április 28-i közgyűlésen. BFL IV.1403.a 500/1927 kgy. sz. határozat. 255 BFL IV.1409.C 2673/1931-1. cs. 256 Feltehetően a BFL XV.17.328 KT T45 jelzetű, 1927-es dátummal ellátott tervről van szó. 257 A telek kijelölésével foglalkozik: Fővárosi Közlöny 39 (1928) 14. sz. március 16. 518-519. p; BFL IV.1403.a 345/1928 kgy. sz. határozat. 258 BFL IV.1409.C 2673/1931-1. cs. foglalkozik részletesen a templomépítés előzményeivel és körülményeivel, valamint kivitelezésével. A szegedi dóm 1914-1930 között épült fel Foerk Ernő tervei szerint (Schulek Frigyes terveinek átdolgozásával). Hatása erősen érezhető a tripoliszi templomon Alapfy László felvétele A vizesárok nehezítette a templom és a plébánia elhelyezését. Később keretes beépítési módot terveztek a területre, mely szerencsére nem valósult meg BFL XV. 16.e.251/50-74 A bal oldalon: A vörös színű tégla homlokzatot és toronysisakot visszafogott téglabetétek, fehér és sárga vakolt falrészek tagolják ZGphotography felvétele 107
