Fabó Beáta: Budapest katolikus templomépítészete a két világháború között (Budapest, 2021)
Változások az egyházi építészetben 1928 után
Néhány évvel később a szentély padozata és falazata megsüllyedt és megrepedt. Pogány Dénes törvényhatósági bizottsági tag, végzettsége szerint építész követelte a fővárostól az ügy kivizsgálását és a vállalkozó felelősségre vonását. Számon kérte a fővárostól, hogy miért nem szólt bele annak idején a kivitelező kiválasztásába, hiszen képesítés nélküli építőmesterre bízták a munkát. „Elég kellemetlen nekem ez az ügy, mert épen az én kerületemben van és így azt hihetik, hogy valami személyi vagy politikai éle van” 245 - mondta a közgyűlésen. Nem tudni, Petrovácz felelős volt-e a hibáért, ezen a tájon a 19. század elején még a Csikós-tó nevezetű mocsaras terület feküdt. Annyi bizonyos, hogy az építész a következő évben a herminamezei templom alapozási megoldását igen alaposan körbejárta, Horusitzky Henriket, a Földtani Intézet igazgatóját és főbányatanácsost kérte föl a talajvizsgálatra. Horusitzky a vizsgálat eredményeit közzétette, kiemelte Petrovácz gondos előkészítő munkáját nemcsak a herminamezei, hanem az angyalföldi templom építésénél is.245 245 246 A károkat helyreálHtották, és 1937-ben, részben az eucharisztikus kongresszusra hivatkozva, belső tatarozást végeztek247 A templomot ezután benedikálták, az újabb felszentelés azonban még hosszú éveket váratott magára. A berendezés is lassan készült el. 1943-ban az eredeti neogótikus fa főoltárt Molnár C. Pál művészi szárnyas oltárára cserélték.248 Az új márványalapú, gótikus építményt Balogh György fővárosi főmérnök tervezte. A felszentelésre szerették volna a keresztutat is elkészíttetni. A plébános kérésére a Központi Egyházművészeti Hivatal Bory Jenőt ajánlotta, azonban az egyházközségnek nem volt elég pénze. Ekkor felmerült az 1941. évi egyházművészeti kiállításra készült Pándi Kiss János-féle keresztút terve, amelyet azonban a Központi Szeminárium már korábban kinézett magának, még egyszer nem lehetett felhasználni. Végül Antal Károlyt bízták meg a tervezéssel és a kivitelezéssel. A falfestéshez szükséges 50 000 pengőt is összegyűjtötték a hívek. A KEH magyaros ornamentális festést javasolt és Molnár C. Pál bevonását, amennyiben az egyházközség freskót rendelne. 1944 márciusára Beszédes László elkészítette az ornamentális festés terveit.249 Az újonnan formálódó XIII. kerület központjába tervezett épületegyüttesből a templom készült el elsőként. A későbbiekben mellette épült fel az elöljáróság. A tér (telektömb) egy részét további középület, iskola építésére tartották fenn, ez azonban nem valósult meg. A kialakult teret a gyerekek játszótérnek használták.250 A templom művészeti értékét növeli Molnár C. Pál Rózsafüzér Királynőjének oltára, 1939-42 Rosch Gábor felvétele A templombelső az 1930-as években az eredeti szószékkel MaNDA, Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár 245 Prohászka Ottokár felszólalása a fővárosi közgyűlésben. Fővárosi Közlöny 46 (1935) 10. sz. február 15. 280-281. p. 246 Horusitzky Henrik: A Herminamezei templom alapozási viszonyairól. Technika 1936. 4. p. 247 BFL IV.1403.a 80/1935 kgy. sz; BFL IV.1409.C 4890/1937-1. cs. 248 PrL KEH 86/1943. 249 PrL KEH 316/1943, 95/1944, 97/1944. 250 BFL IV.1409.C. 3583/1939-11. cs. 105 Az eredeti főoltár MaNDA, Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár A templombelső ma. Alapfy László felvétele