Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői

Pavilonsors a Városligetben

Kolegerszky már birtokba kerülése előtt egy hónappal a kioszk világításának újabb tervével állt elő.83 A Seifert Henrik és Fiai cég áprilisban zenepavilon szállítását ígérte, valamint 150 carrarai márványasztalt 30 kerek vasállvánnyal, továbbá 500 festett kerti széket. Az első osztályú ezüst evőeszközöket Hacker Mór biztosította.84

1901 januárjáig vállalásának85 közel kétszeresét, 44 500 koronát fektetett üzletébe. A nagyobb terület, több haszon elvét szem előtt tartva sikerült megszereznie térsége teljes szélességében egy háromméteres sávot a forgalmas Stefánia út mentén. Az élőkért parkosítása, gondozása a főkertész útmutatása szerint történt.86 Fejlesztései ellentételezéseként 1901 novemberében szerződését 1911. szeptember végéig meghosszabbították. A kiemelkedően hosszú, bő évtizedes bérlet azonban jóval több kötelezettséggel járt. A közgyűlési határozat 1902. július 1-ig előírta egy kávéházként működő, villanyvilágítással ellátott vaspavilon felállítását, a világítás bővítését, a terület körbekerítését87 és jégverem készítését.88 A beruházás egésze, hasonlóan a már korábban teljesítettekhez, a főváros tulajdonába ment át, és a bérlőnek jó karban kellett tartania. A csinos nyolcszögletes, vasszerkezetű pavilont Buchwald Sándor vas- és fémbútorgyára szállította.89 A kerthelyiség villanyszerelését Holitscher Zsigmond és Társa végezte.90 1903 novemberében Kolegerszky újabb változtatással áll elő. Az eltelt három év alatt több mint hetvenezer koronát invesztált a vállalkozásába, ezen felül nyolcvanezer koronát meghaladó összeget áldozott a felszerelés és a berendezés korszerűsítésére, miközben a bérlemény és a leltári tárgyak állandó karbantartása évente hatezer koronát igényelt. Bevétele növelése érdekében üzletét „Kaffé-Restauranttá” akarta fejleszteni.91 Hideg ételekkel, sörrel és borral bővítette volna választékát, mert

83 Budapesti Általános Villamos Rt. költségvetése a kioszkban létesítendő villamos világítási berendezésekről. 1900. április 4. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

84 1900. április 4. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

85 22 913 korona 29 fillér. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

86 A kioszk eredeti birtoka a szerződő felek közös megegyezésével 1900. május 1-től kb. 500 m2 területtel nőtt, míg az éves bér 4800 koronára emelkedett. 1902. január 1-től újabb 800 m2 jött hozzá, így 1443 négyszögölre gyarapodott, a bér pedig 5200 korona lett. A Stefánia út menti három méter széles, előkertként nyilvántartott sáv már nem tartozott a bérletbe. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

87 Haidekker Sándor sodronyszövet, -fonat- és -kerítés-gyára 160,15 m hoszszú kovácsoltvas és sodronyfonat kerítést szállított 4 db kétszárnyú kapuval és 2 db egyszárnyú ajtóval. 1902. április 19. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

88 A költségeket 48 848 korona 46 fillérre becsülték, amit a mérnöki hivatal

felügyelt és ellenőrzött a bemutatott számlák alapján. Ugyanekkor hozzájárultak, hogy Kolegerszky felesége, Fráter Gizella bérlőtársként beszálljon

a vállalkozásba. IV.1403.a. 1901. november 13. 1319. sz. határozat.

az uzsonnázó-kávézó vendégek kiszolgálásából képtelen volt kitermelni a befektetett tőkéjét. Ehhez azonban elengedhetetlennek bizonyult a Stefánia út világításának elkészítése a Műcsarnoktól az István útig (ma Ajtósi Dürer sor), mivel a „Városligetnek a Stefánia úti restbe oly gyarlóan van kivilágítva, hogy a közönség a%on utakat Z2 8 után még a nyári hónapokban sem meri felkeresni és látogatni. ” Arra az esetre, ha a költségeket a főváros nem állná, bérletét már 1915. szeptember végéig kérte meghosszabbítani. A Stefánia út világítására szintén Holitscher Zsigmond és Társa tett ajánlatot92 az október 1-én elkészített tervhez illeszkedve.93 A tervek szerint 8 m magasságban 18 ívlámpát szántak az útvonalra, amelyek az út közepén két-két vasoszlop között acélköteleken függnek. A 12 m magas oszlopokat téglaalapzatba ágyazták. Végül mégsem elektromos világítás készült, hanem „a gázlámpák Auer-égőkre lettek felszerelve. ’m A főváros közigazgatási hetilapja szerint: ,/\ Stefánia út megvilágítása közérdek. Ha ott villamos lámpák fognak fényt szórni, világvárosiasabb külsőt nyer az út és az egész környéknek kedvenc esti sétahelye lesz Al közönség már eddig is követelhette volna a fővárostól, hogy tisztességes világítással lássa el a városligetet. ” A szóhasználat is figyelemre méltó, nem „kérhette”, hanem „követelhette volna”. Elismerték a magánember erőfeszítését, és egyáltalán nem tartották túlzásnak a szerződés folytatását pályázat mellőzésével. „Nyertes csak a főváros és a közönség lesz Annál inkább, mert a bérlő nemcsak a villamos berendezést fogja átengedni a fővárosnak, hanem az újonnan építendő konyhát és jégvermet is, amik szintén vagy 25 000 korona értéket képviselnek,’m 1904. márciusi közgyűlési határozattal a főváros Kolegerszkyre hárította a Stefánia út világításának kiépítését, cserébe bérlete 1915. szeptember végéig terjedt. Ugyanekkor megengedte hideg ételek és különféle italok felszolgálását, viszont

89 1902. június 15. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

90 A térség egészének rossz állapotú vezetékét kicserélték, a régi lámpákat megtisztították és beszabályozták, ahol kellett, új vezetékeket építettek. A középső kőpavilon, a vas- és üvegpavilon is megfelelő világítást kapott. 1902. július 15. A számlát a mérnöki hivatal 1902. december 10-én átvizsgálta és elfogadta. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

91 Kolegerszky ehhez vendéglői iparigazolvány kiadását kérte. 1903. november 17. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

92 Költségvetés 1903. november 14. BFL IV.1407.b. VI.468/1885.

93 A mérnöki hivatal 1903. december 3-án véleményezte a tervet. Jó minőségű huzalok alkalmazását ajánlották, amelyek a vihart is állják, és kikötötték, hogy az oszlopok elhelyezésekor a fákat nem szabad megcsonkítani. BFL IV.1407.b. VI.468/1885. Az FKT 1904. január 19-én a bemutatott terv és költségvetés alapján hozzájárult a világítás elkészítéséhez.

94 BFL IV.1407.b. VI.468/1885; Fővárosi Közlöny, 16 (1905. május 19.) 715. p.

95 Bérlet-meghosszabbítás. Magyar Székesfőváros, 7 (1904. március 24.) 11. sz. 5-6. p.

101