Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői

Hídvégi Violetta 1911. október 1-től 7000 koronára emelte a díjat. „Bérlőköteles a^ál­­tala bemutatott tervek szerint [...] 23 904 K 50 f előirányzott összeggel [...] a villamos ívlámpa-világítást saját költségén berendezni, üzemben tartani és kezeléséről gondoskodni. [...\ A világítás minden évadban május hó 15-től szeptember végéig naponként, és pedig az időjárásra való tekintet nélkül az utcai világítás felgyújtásától egész éjfélig üzemben tartandó. Az összes világítási berendezések aponnal a székesfőváros tulajdonába mennek át, azokról részletes leltár veendő fel, mely a szerződéshez leszfűzgndő. A szerződésnek bármi okból való megszűnése esetére a főváros semminemű kötelezettséget nem vállal a világítási berendezés üzemben tartására. Ha a bérlő világítási kötelezettségét pontosan be nem tartaná, úgy a fővárosjo­gosítva lesz őt 100 koronáig terjedő birsággal sújtani, ha pedig hasonló eset háromszori bírságolás után is előfordulna, úgy a bérlő az 1911—1915-ig tartó időre való meghosszabbítási jogosultságát elveszti...” A lámpákat és a felszerelési tárgyakat télre a bérlő saját költségén tartozott leszerelni és őrizni, és természetesen ekkor is felelős volt a fő­város értékeiért.96 Kolegerszky vendéglői tevékenységet kívánt folytatni, és ezért készíttette el a világítást, de közben felesége 1904 tavaszán a túl­zott megterheléstől megbetegedett, ezért elállt tervétől. Dönté­séhez a megfelelő mellékhelyiségek, a fedett termek és a hasz­navehető konyha hiánya is hozzájárult. A megállapodás szerint éjfélig volt köteles világítani, de 23 óra után erre már egyáltalán nem volt igény, hiszen üzletét a késő éji órákban nem látogatták. Kötelezettségét csak az igazán meleg nyári időszakban, június 1-től szeptember 15-ig szerette volna teljesíteni. Kérése jóváha­gyása esetén, a könnyebb kezelés érdekében, felvonó készülék­kel látta volna el a lámpákat.97 Az 1905. június 28-án aláírt szerződésben összegezték az öt év­vel korábban megkötött egyezséggel induló ügyet, a bérleti idő, a díj és a terület sorozatos módosulását. Nem változott sem a vi­lágítás időpontja, sem időtartama, és az ingadan után fizetendő összes állami és községi adót, adópótlékot is a bérlőre terhelték.98 Kolegerszky orosz származása miatt nem bírta tökéletesen a ma­gyar nyelvet, ezért folyamatos elmaradásai keletkeztek a ki nem fizetett közterhekből, és a világítás 100 forintos büntetési tételei is egyre halmozódtak. Egy év múlva, 1906. augusztus 9-én hozott határozatában a tanács leszögezte, hogy Kolegerszkyt előző év július 1-től adófizetési kötelezettség terheli.99 A bérlő őszi be­adványában sérelmezte a rá rótt közterheket, hiszen csak a szer-96 BFL IV.1407.b. VI.468/1885; BFL IV.1403.a. 1904. március 23. 369. sz. határozat. 97 1905. március 2. Mivel a tanács ezt elutasította, ezért áprilisban ismét kérte a világítási szerződés módosítását. Érkeztetve 1905. április 6. Még ebben az évben 1800 koronáért elkészült a 18 db felvonó. IV.1407.b. VI.468/1885. 98 BFL IV.1407.b. VI.468/1885. A Gruber-kioszk helyszínrajza az előkerttel, 1899. BFL XV.17.d,325 40/1 ződés szólt ezekről, amit átolvasás nélkül írt alá, hiszen azok sem az alapszerződésben, sem annak hosszabbításaiban nem szere­peltek. Kérte a fizetés alóli mentesítését, valamint az adók be­hajtása miatt elrendelt végrehajtás felfüggesztését.100 Kérvényét a közgyűlés elutasította.101 Kolegerszky 1907. január 7-én a polgár­­mesterhez folyamodott ügye kivizsgálásáért és a sérelmezett pont hatályon kívül helyezéséért. A pénzügyi ügyosztály vezetője, Bódy Tivadar tanácsnok 1907. február 14-én tett jelentést Bárczy Istvánnak Kolegerszky adóhátralékairól. Megállapítása szerint a bérlő sorozatos beadványaival, az alapszerződés állandó mó­dosításával hozta magára a bajt. Kolegerszkyék többször is növelték bérleményüket, amit ter­mészetesen a bérleti díj folyamatos emelése követett. A Gruber Antalné Wagner Amáliával 1874. május 7-én kötött eredeti szer­ződés még nem intézkedett a közterhekről, hiszen a bérlemény 99 1905 októberében figyelmeztette a számvevőség az adók megfizetésére, amit ő azonnal sérelmezett. Kolegerszky értelmezésében az 1905. június 28-án aláírt szerződés szerint csak 1911. október 1-től 1915. szeptember 30-ig terheli ez a kötelezettség. BFL IV.1407.b. VI.468/1885. 100 Érkeztetve 1906. október 24. BFL IV.1407.b. Vl.468/1885. 101 BFL IV.1403.a. 1906. november 21. 1710. sz. határozat; BFL IV.1407.b. VI.468/1885. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom