Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
Fabó Beáta A kiállítások és vásárok területfoglalása, építészeti hagyatéka és a két világháború közötti enyhébb változások Az első országos kiállítás jelentős területet foglalt el a parkból. Az 1896. évi millenniumi kiállítás pedig a mindenkori legnagyobb területet vette igénybe a kiállítás történelmi súlyának megfelelően (az előzőt majd kétharmadával túllépte). Ezt a nagyságot csak a szocialista kori vásárok közelítették meg. A két országos kiállítás a Stefánia úttól keletre eső területet foglalta el, és nyomot hagyott a Liget szerkezetében. Az első világháború kezdetére a Városligetben nagyjából befejeződött a dualizmus kori hatalmas urbanizálódási folyamat, amely hosszú időre meghatározta a Liget jellegét. A háború után lassan indult meg az ország és a főváros gazdasági fellendülése. A Városligetben két nagyobb beavatkozás történt, a vásárok rendszeres megrendezése és a Hősök tere végleges kialakítása. Ezek a változások azonban nem változtatták meg az addig kialakult alapszerkezetet. A beépítettség viszont tovább nőtt. A Széchenyi fürdő a mellette 1927-ben megnyílt szabadtéri stranddal egy kicsit közelebb került a fürdőkomplexum korábbi elképzeléséhez. A Liget város felőli szélén, a Damjanich utca végén, az annak tengelyébe helyezett Regnum Marianum templom látványa fogadta a város felől érkezőket. 1929-ben Rade Károly, a Fővárosi Kertészet igazgatója parkosítási tervet készített. A vásárváros helyén geometrikus elrendezésű franciapark, a Stefánia út alatt, az addig kevésbé beépített részen hatalmas sporttelep szerepel a terven — ez az elképzelés azonban papíron maradt. 1908-tól (az 1915—1917. éveket kivéve) évente rendeztek itt árumintavásárokat. A növekvő igények miatt 1921-től az Iparcsarnok mellett újabb ideiglenes épületeket emeltek. 1925-től a vásárok nemzetközi jelleget öltöttek, és elnyerték a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) elnevezést. Az 1930-as évek elejétől már figyelmet fordítottak a modern, összehangolt építészeti megoldásokra, jóllehet a felépített épületeket minden évben elbontották. A Rondó — Iparcsarnok tengelyére fűzött vásárterület egyre jobban terjeszkedett. A két világháború között az Andrássy utat lezáró, a magyar történelmet jelképező tér szerepe megváltozott, jelentősége növekedett. Nemcsak a honfoglaláshoz kapcsolódó millennium, hanem szép lassan az elvesztett történelmi Magyarországra való emlékezés szimbólumává alakult. 1929-ben a jeles történelmi személyek szobrának elhelyezésével végleg elkészült a Millenniumi emlékmű. Az elé helyezett Nemzeti Hősök Országos Emlékkövével központi emlékhellyé alakult, amely nemcsak a háború névtelen sírokban nyugvó katonáira, hanem az ezredéves határokra is emlékezett. 1932-ben a Hősök tere nevet vette fel. A tér ekkor még zöld felületeivel szervesebben kapcsolódott a Ligethez. 1938-ban a korszak Budapesten rendezett legnagyobb szabású nemzetközi eseménye, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus fő helyszínéül választották. Az addig parkosított teret ekkor látták el díszkő burkolattal. A teret ma is ez az állapot jellemzi. Ateljes teret kövezettel burkolták le az 1938. évi Euchariszitikus Kongresszus alkalmából. Képes levelezőlap, 1940 körül. BFL XV.19.d.2.b. 194 68
