Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai

Fakó Beáta Az Andrássy út kiépítésének hatása Az 1870-ben alakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) — mely­nek kezdetben fő feladata az egyesítendő főváros szabályozási tervének készítése, majd kivitelezésének vezetése volt - 1871-ben nemzetközi tervpályázatot írt ki Budapest általános szabályozási tervének elkészítésére. A Ligetnek fontos szerepet szánt a fő­város életében, északi és déli irányban történő erőteljes növe­lése is szerepelt a kiírásban. Az alapkoncepció egyik legfontosabb eleme a Ligetbe vezető, új elegáns sugárút volt. A Lánchíd épí­tésekor már felmerült a hídtól a ligetbe vezető fasor gondolata. Az 1870-es években létrejött Sugárút (ma Andrássy út) kifeje­zetten a Ligetbe vezetett, akkor még nem szolgálta az átmenő forgalmat, ezért akadtak ellenzői. Nemcsak a kényelmes közle­kedést biztosította, hanem nyugat-európai minták alapján repre­zentációjával újfajta városépítési koncepciót tükrözött. Középen a kocsik hajtottak kétoldalt sétaúttal, a két szélső utat pedig a lo­vaglók használták. Ezt a gondolatot az ottani úthálózat gondos megtervezésével kiterjesztették a Ligetre is. Az 1870 és 1885 kö­zött beépülő sugárúton a neoreneszánsz stílus alkalmazása egy­séges utcaképet biztosított. A Liget felé közeledve a beépítettség egyre lazult, mintegy ráhangolva a közeledőt a terebélyes zöld területre. A Bajza utcától kifelé, az előírásoknak megfelelően, előkertes villanegyed alakult ki. Az Andrássy útnak az országos kiállítás megnyitójához kapcsolódó ünnepélyes átadáskor már a villanegyed csaknem minden telke beépült. 1873—1874-ben az FKT növelni akarta a Liget „befásítási terü­letét”, részben a lóversenypálya hozzátelepítésével. Ezt először észak felé a lőportárak, majd délre a homokbányák helyére ter­vezték. (Utóbbi helyen 1880-ban meg is valósult). A várost öve­ző zöld, fásított sáv elképzelése évtizedeken keresztül újra és újra felmerült, egészen a második világháborút követő újjáépítés idő­szakáig. Az Andrássy út folytatásában a ligetet székében átszelő fő út (korzó), vagyis a Stefánia út 1878-ra megépült, és a további­akban alapvetően meghatározta a Liget szerkezetének alakulását. Ez az elegáns korzó a felsőbb osztályok kedvelt sétakocsikázó, sétalovagló, társadalmi találkozóhelyévé vált, összekötötte a vá­rost a lóversenypályával a Ligeten keresztül, vagyis a belső köz­lekedést és a városhoz való kapcsolódást is szolgálta. Egyben kettéválasztotta a területet. Az építés alatt álló Andrássy úttal szemben, ahol a korzó délre elkanyarodott, kis tér kezdett formálódni. Az első építménye egy kútház volt (1878). 1884-ben a fúrás helyén a küszöbön álló országos kiállításhoz méltó díszkút épült, a Gloriette, a neves épí­tész Ybl Miklós munkájaként. 1898-ig állt itt, majd a Széchenyi­­hegyre áttelepítették. Az artézi víz hasznosítására a Nádor-szige­ten 1881-ben fürdő épült (nyaraló átalakításával nyert ideiglenes kádfürdő), amely sok vendéget vonzott ide. Már ekkor felmerült egy önálló nagy fürdőtelep létesítése. 1884-től folyamatosan tervezték a fürdő nagyszabású bővítését. A Liget másik vízkincse a tó volt. A pestiek régóta használták korcsolyázásra a tó befagyott jegét. A Pesti Korcsolyázó Egylet 1870-ben korcsolyacsarnokot emelt a formálódó tér közelében, a tó partján. A faépület leégése után az egylet, tervpályázat ered­ményeként, egy rangosabb korcsolyacsarnokot emeltetett Lech­­ner Ödönnel, mely 1876-ra épült fel. Egy évtized múlva egy ki­segítő mesterséges jégpályát is létesítettek a Rondó közelében. A fentiek jól mutatják, hogy az Andrássy út kiépítésével meg­kezdődött a hangsúly lassú áttolódása a Liget déli részéről az észa­ki részre. Az alapgondolat, a Liget bekapcsolása a város szerkeze­tébe az FKT-tól, illetve a fővárostól származott, a megvalósulást azonban sok kisebb, de nem mellékes jelentőségű magánkezde­ményezésből megvalósult építkezés segítette elő. AzArtézi fürdő ivókútja. Klösz György felvétele (részlet), é. n. BFLXV.19.d.1. 7/167 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom