Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
Fabó Beáta Az északi terület változása A város tanácsa a Városliget távolabbi, északi részének formálásához csak később kezdett hozzá. Az első változások, beavatkozások magánkezdeményezésre történtek. 1846-ban az Ullmann Móric (1782—1847) nagykereskedő és bankár érdekeltségéhez tartozó Magyar Középponti Vasúttársaság az első magyar vasútvonalat az alakulóban lévő Liget területén vezette át Vác irányába, ezáltal lezárta a Ligetet az északi oldalon (elvágva a várossal való kapcsolatot). A Liget északi szélén, a vasút mellett működő faiskola helyén egy nagyobb terület bekerítésével 1866-ban magánkezdeményezésre állatkert létesült. Létrejött a park kőrútjának egyik jelentős, máig működő szakasza, a finom ívelésű sétány (ma Állatkerti sétány). A park valamikori (a mai Szabolcs utcáig terjedő) legészakabbra fekvő sávja a vasút és az Állatkert betelepülése következtében így véglegesen leszakadt, bár egy darabig még megmaradt zöld területnek. Még ugyanebben az évben újabb magánvállalkozás indult. Zsigmondy Vilmos bányamérnök geológiai ismeretei alapján feltételezte, hogy nemcsak a budai, hanem a pesti oldalon, a Városligetben is található a felszín alatt termálvíz. A Rondó közepén szeretett volna kutat fúrni, és egy magánfürdőt akart a közelben létesíteni. A városnak pedig felvetette, hogy a tó vizét innen táplálják. A város — a Városliget és a város vízellátásának javítása érdekében — megbízta őt a kútfúrással, de a fúrás helyét északabbra, a mai Hősök tere területén jelölték ki. Tízéves kitartó vízkutató munka (1868—1878) eredményeként meleg vizet, sőt annál is többet, gyógyvizet talált. Vállalkozása a liget életében két hosszú távú következménnyel járt: a mai Hősök tere helyén megépült az első hangsúlyos építmény, egy díszkút, valamint utat nyitott a fürdőélet kialakulásának. Budapest általános beosztási térképe, azAndrássy útvonalával jelölve. William Lindley, 1868-1870 körül. BFLXV.16.b. 221/10 26