Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai
A VÁROSLIGETI NAGYVENDÉGLŐ 1809-től Rottenbiller Fülöp, a pesti halász céh céhmestere és Grossinger Lipót bérelte a Városerdőt. Szerződésben rögzítették a bérlők és a város kötelezettségeit, feladatait. A ligeti vendéglő bővítése a tulajdonosra, Pest városára hárult. A 18. század utolsó évtizedétől állt itt egy kisebb korcsma, amely a növekvő igényeket már nem tudta kielégíteni. Nagyobb rendezvényekre a katonaságtól kértek sátrakat, hogy a közönséget megvédjék az időjárás viszontagságaitól. 1809-ben Hild János építőmester terve és költségvetése alapján Grossinger Lipót tett ajánlatot a korcsma bővítésére, de ezt Pest város Tanácsa túl költségesnek találta. Pollack Mihály (1773-1855) a meglévő T alakú alápincézett épületet szellemesen megtükrözte. A két tengely közé egy négyoszlopos, timpanonos bejárati csarnokkal ékesített, téglalap alakú nagyterem került, amelyből jobbra és balra egy-egy újabb szoba nyílt. Az épület két szélén feltehetően az üzemi részeket, esetleg a bérlő lakását helyezte el az építész. A vendégek középen a három egymásba nyíló szobában és a hosszoldalakon futó tornácokon foglalhattak helyet. A vendéglő, amely a Városerdő korabeli bejáratánál, a Rondótól északra állt, főbejáratával a mai Olof Palme sétány felé, míg udvarával a tóra és a két szigetre tekintett. Az épület formai megoldása mintája lett a közelben felépült kerti lakoknak, nyaralóknak. Az építkezés 1811 elején indult Pollack elgondolása nyomán, és még abban az évben át is adták az újjáalakított épületet, amelyet bérlők üzemeltettek. Az 1860-as évek közepén a nagyvendéglő és a vele szemközti Bimbó kocsma közti téren körhintákat állítottak fel, megzavarva ezzel az igényesebb látogatók nyugalmát, akik ez időben már omnibuszon érkezhettek. 1868-ban az épületet renoválták. A Liget nagy népszerűségnek örvendő első vendéglője közel egy évszázadig várta közönségét, majd a mérnöki hivatal jelentésére hivatkozva az egykor oly vonzó, a 20. században azonban korszerűtlennek talált klasszicista épületet a fővárosi közgyűlés 1903. március 18-án kelt határozata értelmében lebontották, és a helyét parkosították. Hídvégi Violetta A vendéglő bővítésének alaprajza és homlokzati képe, 1811. BFL XV.17.b.311. SzB550/a-b
