Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Fabó Beáta: A városliget szerkezeti változásai

A városliget sqerketfeti változásai

A két tehetséges ember munkájának eredménye összekapcsolódik. A ligetet Witsch a lakosság mulatóhelyéül, Nebbien pedig pihenésre és nemzeti emlékhelynek alkalmas népkertnek, azaz városi közparknak szánta. Witsch a vízrendezési munkálatok keretében a mocsárban két szigetet, „mulatságra való vízárkot”, azaz Recreations-Kanalt és a tótól távolabb, északon és keleten vízelvezető árkot alakított ki. Nebbien ezt továbbfejlesztette, és a mocsárból szabálytalan tavat, a legmélyebb ponton vízgyűjtő tavat, északon és délen pedig mesterséges árkot létesített (a tervezett kanyargó patak nem valósult meg). Witsch szabályos fasorait Nebbien megszüntette, rondót alakított ki növényekkel

és virágokkal, gondosan megtervezett facsoportokat, bokrokat, virágokat telepített. Witsch lehatárolta a Városerdőt, a szélén körutakat képezett ki, amit Nebbien is megtartott és a Rondó körül hármas útrendszerrel (gyalogos, fogat, lovagló) egészített ki. Witsch a délnyugati sarokban elterülő terméketlen dombot az odavezető egyenes sétautakkal hangsúlyozta, Nebbien pedig amfiteátrum létesítését tervezte oda, de csak később létesült itt aréna (színház) és vendéglő. Witsch idejében vendéglő, körhinta, tűzijátéktér tette teljesebbé a szórakozást, a Nebbien által tervezett parki építményrendszerből azonban csak a majorsági épületegyüttes és a híd valósult meg.

Az 1820-ban készült várostérkép a Városligeti fasor tengelyében tovább futó egyenes allé ábrázolásával. BFL XV.16.b. 241/cop13

Az 1836-ban készült térképen a Városligeti fasor lassú beépülésének jelei, villák és kertjeik is láthatók. A. L. Matkowitz, 1836. BFLXV.16.d. 241/cop7

17