Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Harlov-Csortán Melinda: Felvonulási térből ötvenhatosok tere. Egy tér 60 éve (1951-2011)
A Felvonulási térből Ötvenhatosok tere. Egy tér 60 éve (1951—2011) Az 56-os emlékmű. Szabó Lóránt/Wikimedia Commons Az 56-osok tere a rendszerváltást követően, amikor nem rendezvényhelyszínként szolgált, a főváros legnagyobb ingyenes, szabadtéri parkolójaként működött. Bár ez egy nélkülözhetetlen funkció volt, az új térhasználat kétségtelenül rávilágít mind a városvezetés, mind pedig a lakosság a tér identitásával kapcsolatos bizonytalanságára, ami azt jelzi, hogy a tér korábbi reprezentációs ereje ekkorra meggyengült. Összefoglaló térértelmezési lehetőségek A vizsgált terület mint mindenki számára látogatható, nyilvános közösségi tér hat évtizedének történetét közvetlen térbeli és történeti kontextusában is szükséges megvizsgálni. A tér tekinthető a Városliget részének, és így az elmondott teljes történet a főváros rekreációs zöld terének a megcsonkításaként értelmezhető.60 Ez az álláspont azzal is alátámasztható, hogy a tér adminisztratív módon nem különül el a Városliget egészétől.61 A térre sokan a demokratikus rendszerváltás előtti politikai berendezkedés nem kívánt maradványaként tekintenek, és úgy vélik, hogy az egykori műalkotásokhoz, valamint az utcanevekhez hasonlóan a teret magát is teljes egészében és minél hamarabb meg kell szüntetni. A vizsgált terület 2000-es évek végi állapota, az, hogy mintegy senki földje volt a város közepén, a reprezentatív Hősök tere szomszédságában, ezt a nézetet támasztotta alá, ahogy akkori használata is mint kaotikus ingyenes parkoló vagy már-már ad hoc rendezvények helyszíne.62 A közelmúlt fizikai lenyomatának megőrzésével kapcsolatban különböző diszciplináris (például történelem, műemlékvédelem) megközelítések léteznek. Ezek az esedegesen eltérő emlékezeti, illetve emlékeztető módszerek közvetlenül vagy közvetetetten is megjelennek a vizsgált tér elemzésével kapcsolatban. Egyes tájépítészeti és urbanista szakértők szerint egyetlen korszakot kellene kiválasztani, és annak emlékezetére helyezni a hangsúlyt, hogy elkerülhető legyen az eklektikus és így ahistorikus megjelenítés vagy történelemmásítás.63 Más, például történészi megközelítések szerint, ahogy az eltérő források, úgy a kollektív emlékezet kialakításakor is lehetséges a pluralizmus, így az újrateremtéssel szemben a múlt hagyatékának meglévő állapotát őriznék meg függetlenül annak következetienségétől.64 Egy harmadik csoport elfogadja a változás szükségességét, de fontosnak tartja, hogy az adott helyszínen nyoma legyen a múlt minden korszakának.65 60 Kriskó Dávid: 150 milliárdos betonozás a Városligetben. Megminden. 2013. december 27. <http://www.megminden.hu/2013/12/27/150-milliardosbetonozas-a-varosligetben/> (Utolsó letöltés: 2020. augusztus 4.) 61 Rostás Zoltán: Válasz a „Vár — Város — Városliget” című írásra. Epítésvg firum.hu, 2015. június 8. <http://epiteszforum.hu/valasz-a-var-varos-varos liget-cimu-irasra> (Utolsó letöltés: 2020. február 18.) 62 A Városliget fejlesztése. Népszava online, 2012. augusztus 30. (Utolsó letöltés: 2018. január 10.) 63 Kanczlerné Veréb 2014. 64 Gyáni2010. 65 Kovács Dániel: Egyáltalán a Városligetben lesz a Múzeumnegyed? HG.hu, 2013. április 11. <http://hg.hu/cikkek/varos/15609-egyaltalan-a-varosligetben-lesz-a-muzeumnegyed> (Utolsó elérés: 2020. február 18.) 155
