Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)
Mautner Zoltán: Szórakoztatás és ismeretterjesztés a székesfővárosi Állat- és Növénykertben 1912-1950
Szórakoztatás és ismeretterjesztés a Székesfővárosi A.llat- és Növénjkertben 1912—1950 A városligeti zoológiái és botanikus kert nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy lehetőséget nyújtson a természetismereti és biológiai tanórákon tanultak kiegészítésére.21 Az állatkert igazgatósága a főváros vezetésével karöltve arra törekedett, hogy az iskolás csoportokat az állatkert látogatására motiválják. Ennek érdekében csoportos kedvezményes belépőt, a szegény sorsú tanulók számára pedig ingyenes jegyeket ajánlottak fel, amennyiben a diákok tanáraik kíséretében érkeztek.22 23 Ráadásul a fővárosi iskolás csoportoknak ingyen rendelkezésére állt az állatkerti Kisszikla alatt berendezett úgynevezett Mozgókép-színház is. „Ezen mozgó pedagógiai értéh abban nyilvánul megy bogy [...] mindazt, amit ag^Allathrt természettudományi terén élő valóságban bemutat, agt az állatkerti mozgó oktató, de emellett szórakoztató filmjeivel még egyszer összefoglalja: úgy, hogy a\...\ benyomások gyorsan elillanó látnivalóin kívül, szakszerűen megválogatott mozgókép-előadások jobban és mélyebben ható eszközeivel igazán alapos oktatásban részesül.Az intézmény minden ősszel és tavasszal egy-egy hónapon át akár napi négy alkalommal is fogadta a csoportokat. A háromnegyed órás előadásokat polgári iskolai tanárok tartották, szezononként változó biológiai témában.24 Az állatkert igazgatója minden évben kétszer körlevélben emlékeztette a főváros tanintézményeit a lehetőségről, sőt időről időre a Fővárosi Közlönyben is közzétettek felhívást. Mivel a székesfővárosnak nagyjából 140 ezer tanulója volt, és a mozgóképhelyiség egyidejűleg 220-230 főt tudott fogadni, a nagy létszámú csoportok esetén az iskoláktól előzetes bejelentkezést kértek.25 Az állatkert a területén lévő mozgóképszínház kialakítását és üzemeltetését eredetileg magánvállalkozónak adta ki, aki bérfizetés fejében használhatta a helyiséget. A bérletet a Projectograph Mozgófénykép és Gépgyár Részvénytársaság kapta meg hat évre, melynek fejében kötelezte magát a helyiség műszaki berendezésére, éves fix helyiséghasználati díj fizetésére, valamint a nyári szezonban minimum napi kétszeri, a természettudományokkal kapcsolatos ismeretterjesztő, szórakoztató, de mindamellett erkölcsös és magas színvonalú előadások tartására. A cégnek évente kétszer olyan, mozgófényképüzletekben előadható felvételeket kellett készítenie az állatkertről, amelyek külföldön is bemutathatok. Cserébe külön belépőt szedhetett a vetítésekre beülő állatkerti látogatóktól.26 A kulturális cél mellett anyagi haszonnal is kecsegtető állatkerti mozgószínház azonban 21 Iskolák az állatkertben. Pesti Hírlap, 34 (1912). 135. sz. 7. p. 22 BFL IV.1407.b. XVI. 1260/1912 (XVI. 76629/1912); BFL IV.1407.b. XVI. 608/1922 (XI. 226703/1937). 23 BFL IV.1407.b. IX. 1236/1919 (91765/1919). 24 BFL IV.1407.b. VII. 4848/1913 (VII. 25922/1914). 25 BFL IV.1407.b. VII. 1679/1916 (VII. 27288/1916); Az Állatkertből, budapesti Hírlap, 33 (1913. február 16.) 41. sz. 38. p. 26 BFL IV.1407.b. XVI. 269/1921 (XVI. 107023/1911). nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hamarosan kiderült, hogy a vállalkozás nem életképes. Eleve alulértékelték a berendezés költségeit, és sem a bérleti díjat, sem a jegybevétel utáni részesedést nem tudták időben fizetni. Ezért a cég kérésére a főváros 1915 májusától az állatkert üzemeltetésébe adta a mozgóképszínházat valamennyi felszerelésével együtt, a befektetett öszszeg egy részét pedig visszafizette a vállalkozónak.27 Ettől kezdve az állatkert bárkinek kiadhatta a Kissziklában lévő termet, de mivel a kialakítás miatt szinte semmi másra nem lehetett használni, így azt maga üzemeltette a továbbiakban. Ráadásul az igazgatóság olyan szigorú feltételeket szabott a bérléshez, hogy a legelszántabb vállalkozók is visszaléptek előbb-utóbb.28 A Tanácsköztársaság alatt a Közoktatásügyi Népbiztosság Ifjúmunkás Propaganda Ügyosztálya felismerte, hogy a „proletárgyermekek” és „ifjúmunkások” részére kulturális és pedagógiai szempontból páratlan lehetőséget jelent ez a szolgáltatás, de azzal is tisztában volt, hogy csak jelentős költséggel lehet üzemeltetni.29 Az állatkert vezetőségének csak időnként sikerült egy-egy produkció erejéig kiadnia a helyiséget, amely Budapest ostromakor a Kissziklával együtt súlyosan megrongálódott. 1945 után a kihasználatlan terem székeit több éven keresztül színházak számára adták bérbe. A háború után nagyszabású terv készült arra, hogy az állatkerti pálmaházat kijavítják, átalakítják, és egy 640 férőhelyes mozgóképszínházat hoznak létre benne Oázis néven,30 ebből azonban semmi sem valósult meg. Az 1950-es években Barlang Mozi néven indultak újra az ismeretterjesztő vetítések, amelyek nagy népszerűségre tettek szert.31 Szórakozás kicsiknek-nagyoknak, télen-nyáron, éjjel-nappal Az állatkert 1909-től 1912-ig tartó újjáépítése jelentősen megterhelte a főváros költségvetését. Ezért azzal a szándékkal indították ismét útjára az intézményt, hogy olyan anyagi eredményeket érjen el, amelyek az „intézmény kezelését ésfenntartását, sőt lehetőleg fejlesztését és a beruházott tőke törlesztését is a székesfővárosnak újabb megterhelése nélkül” biztosítják.32 Ennek érdekében az állatkertnek olyan sokszínű szórakoztató intézményként kellett funkcionálnia, 27 BFL IY.1407.b. XVI. 4400/1911 (XVI. 146221/1914). 28 A tűzvédelmi előírások betartásához komoly és költséges átalakításokra lett volna szükség. BFL IV.1407.b. XVI. 269/1921 (XVI. 68433/1921). 29 BFL IV.1407.b. XVI. 1236/1919 (IX. 91765/1919). 30 BFL IV.1409.C. XI. 1405/1949 (XI. 226026/1948). 31 Szidnám: 1991. 107—108. p. 32 Szabályrendelet Budapest székesfőváros állat- és növénykertjének szervezetéről. I. 1. § BFL IV.1403.a. 1918.06.10./861. 133
