Brunner Attila - Perczel Olivér (szerk.): A Liget egykor (Budapest, 2021)

Hídvégi Violetta: Pavilonsors a Városligetben. A Gruber-Kolegerszky-kioszk és bérlői

Hídvégi Violetta A kertészeti csarnok, 1939. Fortepan 20431 A sok gond és nehézség ellenére a „Stefánia-úton ap egykori Kolle­­gerst^kg-kios^k, [sic] kertje volt a legszebb a stgép parkok köpött’’’,135 1937-ben a főváros úgy döntött, hogy a területen állandó ker­tészeti kiállítási csarnokot létesít. A következő év tavaszán meg­hívásos pályázatot hirdettek Hoepfner Guido, Györgyi Dénes, Rimanóczy Gyula, Weichinger Károly és Pogány Móric építészek 135 205 parkja van a székesfővárosnak, budai Napló, 34 (1936. május 21.) 1219. sz. 2. p. 136 Magyar Országos Tudósító. Kézirat. Budapest, 1938. március 21. 81. p. 137 A kioszk épülete „elavult, nagyon rossg karban van", kiállítási célokra nem igazán alkalmas. Fővárosi Közlöny, 48 (1937. április 16.) 20. sz. V. melleidet. 138 Folkgersgky-káosgk lebontásával kapcsolatos munkálatokat Havas Sándor kapta részvételével.136 Ugyanekkor megkezdték a 75 éves, ekkor már idejétmúlt kioszk137 elbontását.138 1939-ben Weichinger Károly139 tervei nyomán épült fel a kertészeti kiállítási és divatbemutató pavilon négy teremmel.140 Az épület a második világháború alatt megsérült, 1945 után színházi raktárként használták, majd el­bontották.141 1400 pengőért.” Versenytárgyalási megbízások. Fővárosi Hírlap, 21 (1938. szeptember 14.) 37. sz. 8. p. 139 Magyar Országos Tudósító. Kézirat. Budapest, 1938. május 20. 107. p. 140 A kertészeti kiállítások városligeti pavilonja. Tér és Forma, 12 (1939), 6. sz. 99-103. p. Hajdú 2001. 141 Szántó 2014. 108

Next

/
Oldalképek
Tartalom