Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
Ilsemann Keresztély: A Corvin tér kertészeti rendezésének terve, részlet, 1902 / BFL XV. 17.d.lS14.a 1/3.1 A templomok környezetének méltó kialakítása, zöldfelületekkel történő díszítése szintén fontos célkitűzésként jelenik meg a korszakban. E kis zöldfelületek a közparktervezés szempontjából nem jelentősek, városrendezési elképzelésként, a kiemelkedő épületek méltó környezetének kialakítására irányuló törekvés példáiként azonban érdemesek a figyelemre. A Lipótvárosi plébániatemplom (Bazilika) környezetének kialakítása Ilsemann Keresztély tervei szerint készült el 1895-ben.252 A főkertész tervét megelőzte Ybl Miklós 1870 körül kidolgozott koncepciója. Ilsemann Yblnél sokkal díszesebb, részletgazdag zöldfelületet tervezett a Bazilika mellé. Mindkét terv a historizmus eszköztárát alkalmazta, míg azonban Ilsemann barokk elemek felhasználásával dolgozott - mint például a metszeteken látható kiemelt növénycsoportok a zöldfelület két szélén -, Ybl terve a geometrikus elemek ellenére is inkább a klasszikus tájképi kertek formavilágát idézi. Ilsemann növénytelepítési javaslata többnyire szoliter cserjék valamint gyepfelületek alkalmazásáról szólt. A Bazilika kertjét követően a főkertész 1897 és 1899 között a Bakáts tér, 1901-ben a - református templom körül - a Szilágyi Dezső tér, 1902-ben a budai kapucinus templom melletti Corvin tér, végül 1905-ben a Szegényház tér (ma Rózsák tere) kialakítását is megtervezte.253 E többnyire szintén csak díszítő jellegű, az épületek kiemelését szolgáló kis parkok tervein és leírásaiban a Gizella térihez hasonló kialakítást, kerítéssel körbevett pázsitot és virágágyakat lehet megfigyelni. Ilsemann Keresztély: A Szegényház tér (ma Rózsák tere) kertészeti rendezésének terve, 1905 / BFL XV.17.d.lS14.a 7/1.1 95
