Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparkok és közparktervezés a 19. század második felében
A közparkok tervezéselméletének változásai a 19. században Angliában a tervezett parkok - kisebb és nagyobb méretben egyaránt - az ingatlanfejlesztés érdekeit is szolgálták. Mind a nagy parkokat, mind a kisméretű, körbekerített városi zöldfelületeket az ingatlan értékét növelő beruházásként tartották számon. Az utóbbiak, az úgynevezett square-ek, az előkelő lakhelyeket és az általuk körülvett parkosított teret jelentették, amelyekkel a 18. században kezdték meg a beépítetlen területek fejlesztését, s ez az eljárás Európa több más városában is példaként szolgált. A square-ek, mivel zöldfelületeiket kerítéssel vették körbe, a köz számára nem voltak elérhetők.84 Az első, nagyobb parkot és villákat is magába foglaló városépítészeti egységet, a londoni Regent’s Parkot John Nash tervezte.85 Mai értelemben véve nem volt nyilvános létesítmény, inkább átmenet a közönség számára is megnyitott uralkodói park és a valóban nyilvános park között. A Regents Park később főképpen finanszírozási megoldásai miatt szolgált példaként. Az angol parlament 1811-ben törvényben határozott a köz használatára szánt park megépítéséről.86 A beruházás minden addigi hagyománytól eltért, és nem az önzetlenség vagy a szociális érzék, hanem a királyi birtok minél jövedelmezőbb kihasználásának szándéka vezette. Ebből a célból kezdett a még mindig a korona által birtokolt területen a régensherceg, a későbbi IV. György király épületfejlesztési projektbe.87 Az eredeti elképzelés szerint a park azoknak a felső középosztálybeli polgároknak - gyárosoknak, bankároknak - igényeit kívánta kielégíteni, akik kénytelenek voltak a városban élni, viszont lakásigényük igen magas szintű volt, és a földbirtokos réteghez hasonlóan saját parkot szerettek volna, amit azonban a város belsőbb részein nem tudtak megvalósítani.88 A tervek szerint a középső nagy park körül ívben, széles kocsiútra nézve helyezkedtek el a szabadon álló és az ikerházak, melyekből közvetlen rálátás és kijárat nyílt a közös parkra. John Nash: A londoni Regent's Park terve, 1813 / MNL-OL S 68 XIII. No. 50 29
