Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
A Gellért-hegy lábánál húzódó park / Kertészeti Lapok, 1907. p. 354. / ADT hangsúlyozva annak jelentőségét, illetve a tájképi kertekre jellemző útvonalvezetés a park többi részében, amely a természetélményt biztosítja a látogatók számára.371 Az emlékmű főtengelyéhez kapcsolódóan Mächtig barokk előképeket is felhasználó kaszkád-rendszert tervezett. A tervet sokszor módosították, a végül kivitelezett 1889-es tervben az épített elem helyére egy természetesebb elem, a tájképi kertekben gyakran előforduló vízesés került. Emellett a módosított tervekben sajátos koncepció is tetten érhető. A park minden részletében a középhegységek tájait idézte meg. Jóllehet Mâchtigéhez hasonló koncepció már korábban is megjelent, mégis fontos hangsúlyozni a középhegységi jelleget. A korábbi parkoknál az Alpok világának növényekkel való modellálása volt a cél. Itt nem erre vállalkozott a tervező, hanem egy Berlin környékén megtalálható, illetve a Német Birodalom szerves részét képező táj jellegzetes elemeit idézte meg. Ebből a szempontból a park előképe a Friedrichshain bővítése lehetett, melynél Meyer a Brandenburgi Orgrófság növényeit alkalmazta. A Viktoriapark tervezésekor a kertészeti igazgató tanulmányozta a hegyek növényvilágát és természeti formáit, elutazott Hirschbergbe, hogy eredeti előfordulási helyükön vizsgálja a növényeket, és azok ennek alapján jelentek meg terveiben. Mächtig hihetetlen alapossággal alkotta meg a természeti formákat: a víz többféle megjelenése és a környezet is felidézte a hegységek képét; a partok, a sziklák és ezek növényesítése is bizonyítják a tervező alapos kutatásait a témában. A vízesések és a patakpartok kialakításánál olyan kőanyagot használt, amely a környéken természetes formájában is előfordult. Amint látható, Mächtig terve a berlini Viktoriapark kialakítására és Ilsemann terve a Gellérthegy növényesítésére nagyon hasonló elveket tartott szem előtt. A Népliget második üteméhez hasonlóan a főkertész ifi. Pecz Ármin: A Gellért-hegy lábánál húzódó sétány terve, helyszínrajz és oldalnézet, 1904 / Építő Ipar, 1904. p. 377. / OSZK ennél az alkotásánál is teljes mértékben lépést tartott a korabeli tervezési tendenciákkal. A táj szerves részévé váló nemzeti emlékhely, amely domináns elemként jelenik meg a város vizuális kapcsolatainak rendszerében, már korábban feltűnt a német gondolkodásban.372 Az emlékművek táji környezetbe illesztése, illetve a parkoknak és a tájrészleteknek a nemzeti múltra emlékezés általi megnemesítése a német közpark-teoretika alapvető eleme volt. Ezek az alkotások ugyanakkor a századfordulón is kedvelt városépítészeti elemek maradtak a nemzeti öntudatukat megjeleníteni kívánó, a nemzeti múltra büszkén visszatekintő városok számára. A Gellérthegy tetején álló, a budapesti városképet uralni kívánó magyar nemzeti panteontervek is idesorolhatók. Ezek kisebb, de nem kevésbé jelentős változatai a kreuzbergi és a megvalósult gellérthegyi emlékmű. A Gellérthegy környezetében még egy park készült el a korszakban, az a sétány, amely a hegy lábánál fut, kerítéssel elválasztva a Gellért rakpart úttestétől. Terve először 1904-ben jelent meg az Építő Ipar című folyóirat hasábjain.373 A Közmunkatanács Műszaki Osztálya építészének, Francsek Imrének elképzelése szerint létesítették a Gellért-hegy alján a „művészi kiképzésű” parkot, a korábban ott álló, de elbontott házsorok helyén.374 A kertészeti terveket iíj. Pecz Armin dolgozta ki, a kőfaragómunkákat Peterek és Wagner építőmesterek végezték.375 A sétány a Rudas és a Gellért fürdő közötti terület parkrendszerbe foglalását célzó koncepciónak képezte részét. A tervezett sétány két részletből állt, ezeket egy szikla választotta el egymástól. A terv a két méter magas kőkerítés, a ciklopfal és a faragott kőbalusztrádok révén kívánta biztosítani a Gellérthegy lábának egységes kialakítását. A park létesítését komoly mérnöki munkálatok előzték meg, maga a kertészetileg rendezett terület három méterrel az út szintje felett helyezkedett el, a kerítés a vizuális egységesség biztosítása mellett bélésfalként is funkcionált. A parkba a tervek szerint 141
