Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Előzmények - Pest-Buda városfejlődése és zöldfelületei a városegyesítés előtt
Peter Joseph Lenné: A magdeburgi népkert terve / John Claudius Loudon: An Encyclopaedia of Gardening, 183S / MMU Library Peter Joseph Lenné: A magdeburgi népkert növény kiültetési terve / John Claudius Loudon: An Encyclopaedia of Gardening, 1835 / MMU Library A budai vár körüli kertek kiépítése a 19. század első felében egész Európára jellemző folyamathoz kapcsolódott, amely az erődítések szerepének fokozatos csökkenése révén a város- és várfalak mentén sétányok kialakításához vezetett. így hozta létre a későbbi porosz királyi kertigazgató, Peter Joseph Lenné Magdeburgban a Népkertet, amely első németországi közkertként közösségi megrendelésre, a város által rendelkezésre bocsátott területen, a város finanszírozásával valósult meg 1824 és 1836 között.17 Lenné 1824 decemberében tette közzé a park létesítésének alapelveit ismertető, Über die Einrichtung eines Volksgartens bei der Stadt Magdeburg című írását, valamint a Verschönerungsplan von Klosterberge bei Magdeburg zu einem Volksgarten tervet,18 amely nagy hangsúlyt fektetett a várost körülvevő erődrendszer helyén létesítendő park és a környező táj, a jellegzetes pontok és látványelemek - az Elba folyó, a kikötő, a templomtornyok és a dóm kupolája - összekapcsolására. Központjául a déli részen kilátóterasz, s rajta Volkssaal (népcsarnok) elhelyezését javasolta, melyhez a központi jelleg hangsúlyozása érdekében fasorok vezettek. A többi jelentős kilátópontot is építményekkel emelte ki, az egyiken található a „közösségi vagy társasági ház”, a Gesellschaftshaus, a hozzá közeli teraszon pedig a Friedrich Schinkel által tervezett ún. templom. Az időjárás viszontagságai ellen védő építmények, a Schutzhaus-ok is helyet kaptak a parkban. A tóban létesített szigeten Lenné a híres magdeburgi polgárok emlékművét helyezte el. Az 1826-ban induló növénytelepítési munkálatokat a tervező személyesen irányította. Lenné a park egyes részein sokféle, színes és különböző habitusú növény alkalmazását javasolta, ami arra utal, hogy a századvégi magán- és közparkokra jellemző vegetációs sokféleség iránti igény itt már a század első felében megjelent.19 Ez volt az egyik oka annak, hogy az angol kertelmélet fejlődésében a magdeburgi park oly nagy szerephez jutott. Lenné parkjának nem csak alaprajza, hanem növénykiültetési terve is megjelent Angliában, John Claudius Loudon közparkokról szóló, később részletesen is bemutatandó elméleti munkájában. 12
