Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
Hein János és Schickedanz Albert terve szerint a pálmaház és gondosan megtervezett környezete a Gellérthegy déli oldalán, a Sáros fürdővel szemben épült volna.347 A Ferenc József híd hídfőjétől húszlépésnyi távolságban helyezték el a kaput, ahonnan széles lépcső vezetett a zeneteraszra. Az itt elhelyezkedő főépület koncertek rendezésére szolgált volna, a dunai panoráma felé nyitott kávéházzal és étteremmel kiegészítve. A koncertépülethez hátulról csatlakozott a Kristálypalotának nevezett pálmaház. Ezt szánták az egész együttes központjául, belőle nyíltak volna a fedett sétacsarnok funkcióját kielégítő alacsonyabb üvegházak. A park koncepcióját Hein a következőképpen fogalmazta meg: „...én a parkot nem képzelem szokásos alakjában, mint egy egységes összekomponált tájképet, hanem mint egy conglomerátusát sok kisebb, alakban és megalkotásukban különböző kerteknek."346 A tájkertész elképzelésének megvalósításához az olasz reneszánsz és barokk kertek formavilágát használta, és teraszos kialakítást tervezett. A szigorúan geometrikus rendszerben kialakított közpark korántsem volt megszokott Magyarországon ebben a korszakban. Az egyes teraszok különböző funkciójú kerteknek adtak helyet. Volt tűlevelűeket bemutató kert, rózsakert, liliomkert, mór kert, labirintus, továbbá házi kert, amelyben a hagyományos magyar kerti növények bemutatását tervezték, például a „nagypapa” virágait - jácintokat és tulipánokat - és a „nagymama” virágait, rezedát és nyári ibolyát. A magasabb teraszokon, a sziklákhoz kapcsolva Hein szőlőlugasokkal kialakított olasz kertben magyar borok árusítását javasolta. A vízesések és szökőkutak, virágparterek építésével olyan külön-külön működő, mégis intim kertrészek kialakítását tervezte, amelyek között harmonikus egység alakulhat ki. Sportolási lehetőségként tenisz- és futballpálya kialakítását, továbbá télen korcsolyapályává alakítható játszótér építését szorgalmazta. A különféle funkciók mellett a tervezők alapvető célkitűzése volt, hogy a Pálmakert téli-nyári kikapcsolódási lehetőséget kínáljon, az általa nyújtott „élvezetek” egészségesek és erkölcsnemesítő hatásúak, az épületek és kertek egysége pedig morális és pedagógiai szempontból is jelentős legyen. A sokféle kikapcsolódási lehetőség, a koncertek, a kiállítások és a park nyújtotta különleges lehetőségek mellett kiemelt célként - a kertészet népszerűsítése érdekében is -, a létesítményt „kertészeti polgárcasinonak” szánták. A kertészek számára tervezték, hogy külön helyet biztosítanak a kertészeti újdonságok bemutatására, továbbá kertészeti kiállítások és kertünnepélyek szervezését javasolták. Hein leírása szerint a kertészet szempontjából a tervezett együttes a „művészet műhelye", s egyúttal az „egész polgárság számára” szolgáló „parkklub'' lett volna. Ez a meg nem valósult terv a századforduló leginkább előremutó szellemiségű és legkomplexebb nyilvános parkjának elképzelését mutatja. Mind formai, mind elméleti szempontból új és összetett megoldásai a közparkok speciális feladatainak ismeretéről, előremutató elméleti felkészültségről, a nyugat-európai szakmai gondolkodással szinkrónban lévő tervezőről tanúskodnak. Amint Hein saját munkáit bemutató kiadványában megfogalmazta: „Lakásviszonyaink lényegesen megváltoztak, száz év óta egészen új elemek merültek fel: a nagyvárosok, az úgynevezett villakoloniák, a nyilvános közkertek, melyeket ezelőtt a hercegi kertek pótoltak. A nyilvános kert (néppark, népliget, dísztér) fogalma még ma is nagy változáson megy keresztül. (...) Tanulmányozzuk csak az amerikai városok, Boston stb. nyilvános parkjait és látni fogjuk, hogy a művészi foglalatban egy ilyen parkban mi mindent kell nyújtani: erdőt és rétet, virágos-kerteket, napfürdőket, uszodákat, játszótereket, gyermek-játszó- és tornatereket, paddel-fürdőket stb.”349 Hein és Schickedanz koncepciója később is felbukkant, noha nem ilyen jól megtervezett, egységbe foglalt elképzelésként. Gelléri Mór egy 1913-as írásában az európai nagyvárosok, Drezda, Zürich, Bécs és Berlin példájára hivatkozva tanácsolta a Gellérthegy fejlesztését.350 A nemzeti panteon mellett a Fővárosi Múzeumot is itt javasolta elhelyezni komplex szórakoztatóközpont létesítésével összekapcsolva, amely akváriumot, hangversenytermet, szállodát, függőkerteket, vízeséseket, borpincéket és téli sportok számára alkalmas létesítményeket foglalt volna magában - ezeknek az ötleteknek legnagyobb része bizonyára Hein és Schickedanz Pálmakert-tervezetéből származott. A Crystal Palace látképe a teraszokkal, képeslap, 20. század eleje / BPL XIV.243 Őshüllők szobrai a Crystal Palace Parkban / Sámuel Phillips: Guide to the Crystal Palace and Park. London, 18S6 / MMU Library 127
