Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
innen élő sövénnyel elkerített kerthelyiségen és faszerkezetű üvegezett verandán keresztül lehetett megközelíteni. A keleti, szerényebb, előtető nélküli homlokzat a Mutatványos tér irányába nézett. A főhomlokzat gazdagabb kialakítása azt mutatja, hogy a tehetősebb vendégeket a Tisztviselőtelep felől várták. Az épületet 1896. május 17-én vette használatba első bérlője, Heinczel Mihály vendéglős. Ilsemann Keresztély: A népligeti mutatványos tér rendezési terve, 1910 BFLXV.17.d.lS14.a. 10/3.1 A vendéglő mellett a tömegszórakoztatás is fontos funkciója lett az újonnan létesített ligetnek. A vurstli a park főtengelyének a Dísztérrel ellentétes pontján elhelyezkedő, formai szempontból hangsúlyos, ellipszisekből és körökből kialakított elem volt. A mutatványos telep létrehozása a millenniumi kiállítás miatt átalakított Városliget tehermentesítését is szolgálta. Egyúttal látogatókat vonzó létesítménynek is szánták, amelynek a Városligetben és a Városmajorban is álltak elődei. A városligetinél jóval kisebb léptékű és kevésbé - akkor is főleg a szegényebb rétegek által - látogatott vurstli meghatározó helyévé vált a parknak. Megnyitásakor csak lövölde, varieté és hinta működött benne, később a kínálat fokozatosan bővült: 1899-ben már hajóhinta, bábszínház, gyorsfényképészet, körhinta, ütőgép, fonográf és bábszínház is, 1904-ben pedig léghinták, céllövölde, kávé- és tejcsarnok, valamint villanygép is szerepelt a kínálatban. Egy évvel később mozgófényképek és panoptikum is várta a látogatókat.304 A vurstli területét a funkció népszerűsége miatt az 1910-es években megnövelték, ennek terveit Ilsemann szignálta. A korábban növényekkel beültetett külső ellipszis teljes területét mutatványos térré alakította, és az addig elszórtan álló bódékat szabályos, raszteres kiosztásban helyezte el. Ezzel az átépítéssel összefüggésben ugyanakkor szólni kell a park egyik hiányosságáról, a gyermekj átszóhelyek hiányáról, amire a kortársak is felhívták a figyelmet.305 A megnyitás táján, 1898-ban készült el Telepi Torna Egylet nyáron teniszezésre alkalmas, télen pedig korcsolyázásra lehetőséget adó sportpályája, amelyet a Tisztviselőtelep lakosai számára létesítettek.306 Épülete eredetileg a Millenniumi Kiállítás tejivó csarnokaként szolgált. A századfordulón a szervezett sportolási lehetőségek biztosítása egyre nagyobb hangsúlyt kapott a közparkokban. Ebben a tekintetben a Népligetnek már az első üteme is korszerű szellemben létesült. A parknak nem lévén önálló szobrászati-művészeti programja a Népligetben elhelyezett szobrok, a Tornacsarnok épületéhez hasonlóan, máshonnan kerültek ide. 1896-ban két klasszicista munka: Kasselik Fidél Oroszlánfejes szökőkútja - amely a Terézvárosi templom előtt állt, majd később vissza is helyezték oda -, valamint Dunaiszky Lászlónak az eredetileg a belvárosi Hal teret díszítő, de az Erzsébet híd építésekor útban lévő Halászleány szobra kapott helyet a liget körútja mellett.307 Növényállományát tekintve a kert vegyes képet mutat. Ilsemann- akinek elképzelésében egy dendrológiai gyűjteményes kert szerepelt- alkalmazkodni kényszerült a már megkezdett fásításhoz. Növénytelepítési koncepciójára jellemző, hogy új növényfajok kiültetésével is kísérletezett, például itt ültetett először jegenyefenyőt (Abies Arizonica), amely mind a homokos talajhoz, mind az éghajlathoz sikeresen alkalmazkodott.308 Az elkészült park növénygyűjteményei miatt vált híressé, amelynek különleges darabjaihoz a főkertész nemzetközi cserék útján jutott hozzá. A korabeli források dicsérik a több mint 500 fajt és fajtát tartalmazó cserje- és lombhullatófa-gyűjteményt, amelynek orgona-, hársfa- és tölgyfagyűjtemény is részét képezte. Kardos Árpád 1908-as beszámolója szerint: „Annak, aki jó levegőt akar szívni, szép parkalakzatokat, kertészetileg és botanikailag érdekes növényeket akar látni, a ki szép, nagy kiterjedésű smaragdzöld pázsitban kíván gyönyörködni, - annak sokkal érdekesebb kimenni a Népligetbe, mint a Városligetbe, a melyet teleépítették hatalmas palotákkal, múzeumokkal, s a melyben egy-egy nyári vasárnapon szinte lehetetlen jól éreznie magát az embernek. Aki tud gyönyörködni a növényekben, a fejlődő fákban, a nyíló virágokban, a zöld fűben és kék égben, annak itt Budapesten jobb és kellemesebb kiránduló helyet a Népligetnél alig lehet ajánlani."309A liget népszerűségét olyan példák is alátámasztják, mint Luczenbacher Pálé, aki végrendeletében a főkertész belátására bízva 10 000 koronát hagyományozott annak gyarapítására.310 A Népliget megnagyobbításának gondolata 1897-ben merült fel. Ekkor a Városliget tehermentesítése mellett már a legszegényebb néprétegek számára is használható park létesítése is kiemelt céllá lett.311 A második ütem terveit Ilsemann 1900-ban publikálta. A park munkálatainak A Népligeti nagyvendéglő, képeslap, 190S előtt / MKVM 114
