Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
keresték fel, most, hogy egy-egy lóvasúti kocsi tábláján feltűnt az uj czim: »üllői-uti népliget«, egész Budapest megtudta, hogy az uj városliget elkészült. »Az uj városliget.« Ezren beszélnek róla, de többnyire gúnyosan és felkeresni egy sem vállalkozik. Mindenki azt mondja: az uj városligetben bizonyára még kicsinyek a fák, árnyékot nem nyújtanak, kedves pihenő helyek nincsenek s azért, hogy néhány bokrot lássunk, bizony nem érdemes kifáradni. A régi városligetet, a mely csak »fuit«, nem pótolja semmi sem és a budapesti ember a főváros jóvoltából még jó, friss levegőt sem szívhat. Ez a gondolat úgyszólván hatalmába kerít minden embert. S szinte félve szádunk fel a közúti kocsiba, a mely a tisztviselő-telep árnyékos akáczfái között az uj népliget felé halad. A tisztviselőtelepet mindenki ismeri. A szép tiszta utczák akáczfáikkal sok embert kicsalnak vasárnaponként a kis telepre, a mely naponként gyarapszik s lassan valóságos kis várossá növi ki magát. A tisztviselőtelep mögött terül el az uj népliget. Mintha csak a telepnek kiegészítő része, kertje volna. Széles országút választja el tőle, egy-két dombon kell keresztül haladnunk (aztán eltűnik ez is idővel) s ott vagyunk az uj városligetben. Azt hisszük, mindenki kellemesen csalódott, mikor az uj ligetet meglátta. A csenevész apró fáknak semmi nyoma, csupa nagy terebélyes fa áll az utak szélén, a széles utak gondozottak és a pompás virágágyak között kis fehér padok hívják pihenőre az embert. Az első gondolat az: nini az uj liget szinte szebb, takarosabb mint a régi városliget."19* Az első ütemben Ilsemann a korszakban szokásos rendszer szerint alakította ki a parkot. Noha a nagyvonalú útvonalvezetés, az erős tengelyek és a geometrikus elemek a hagyományos angolkerti útvonalvezetéstől eltérő, előremutató formai koncepciót jeleznek, tervezéselméleti szempontból a régi Népliget kevés újdonságot mutatott. Formai megoldásai Gustav Meyer berlini parkjainak - Treptower Park, Humboldthain, Friedrichshain második üteme - kialakításával állíthatók párhuzamba, az íves és szabályos geometrikus elemek együttes alkalmazása az ő stílusát jellemezte.299 A terv ugyanakkor sok hasonlóságot mutat a bécsi főkertész, Gustav Sennholz által tervezett Türkenschanzparkkal is. Kialakításánál a tervezőt elsősorban a park fő céljának a sétálást és az érdekes növénygyűjtemények bemutatását tekintő hagyományos elképzelés vezette. Emellett a Népligetben két funkció, vendéglő és Vasárnapi mulatság a Népligetben. Bálint Benedek metszete Kimnach László rajza nyomán / Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben. Magyarország III. Budapest, 1893. p. 137. / ADT Óriáskerék a Népligetben. Müllner János felvétele, 1910 / FSZEK Budapest Gyűjtemény PC010050 vurstli kapott helyet, amelyek a terv formai megoldásában és térszervezésében is jelentős szerepet játszottak. A mai Benyovszky Móric utca felől érkezők az utca meghosszabbításának vonalában érték el a liget főtengelyét. Ezen a tengelyen előrehaladva először a Dísztérre, majd onnan a népligeti vendéglőbe, végül egy széles fasoron keresztül a vurstliba jutottak a látogatók. Ez utóbbi a korábbi szemétlerakó helyén épült a mutatványos bódék számára. A nyírott sövényekkel, alakított bukszusokkal és speciális orgonagyűjteménnyel díszített Díszteret a korabeli források modern stílusúnak nevezték.300 Innen továbbhaladva a park főtengelyén, a látogatók előtt feltűnt a Nagyvendéglő, az 1895-ben romantikus stílusban épült Budapesti Nagy Sörcsarnok. A város akkor legnagyobb étterme két emeleten négyszáz ember befogadására volt alkalmas. Az emeleten tiszti kaszinóval is rendelkező épület a park jelképévé vált.301 Első terveit 1894-ben a Mérnöki Hivatal készítette,302 amelyeket a Pénzügyi és Gazdasági Bizottmány nem fogadott el, 1895-ben költségcsökkentést javasoltak, így a Mérnöki Hivatal még abban az évben fele akkora költségből is megépíthető épület tervét is elkészítette.303 Kemény Mária meglátása szerint az első terv valószínűsíthetően reprezentatívabb neoreneszánsz vagy neobarokk épület lehetett, a megvalósult épület pedig az úgynevezett svájci ház építészeti stílus sajátosságait viseli magán. A 19. század végének vendéglő-, fürdő- és nyaralóépítészetében gyakori megoldás párhuzamaként az egykori 58-as villamos zugligeti végállomás-épületét említi a kutató. A verandákkal, fatornyokkal díszített nyerstégla épület főbejárata a Tisztviselőtelep felé nézett, 112
