Csepely-Knorr Luca: Budapest közparképítészetének története a kiegyezéstől a első világháborúig (Budapest, 2016)
Közparktervezés Budapesten a 19. század második felében
Ilsemann Keresztély: Az Országház tér (ma Kossuth tér) kertészeti kialakításának terve /BFL XV.l 7.d.lS14.a. 5/2.3 arról számolt be, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa jóváhagyta a tér rendezésére vonatkozó terveket, a Földművelésügyi Minisztérium és a Kúria előtti területen alacsony növekedésű fák ültetését javasolva, „hogy a monumentális épületek architektonikus hatását ne zavarják"262 Szintén ebben az évben tették közzé, hogy az Ilsemann vezetésével működő Fővárosi Kertészet a park létesítésének költségeit 86 000 forintban állapította meg, és arról is hírt adnak, hogy a kivitelezés a következő év tavaszán, vagyis 1897-ben elkezdődik.263 Ez azonban mégsem történt meg, hiszen 1904-ben, az Andrássy Gyula újonnan felállított lovas szobrát körülvevő déli kert kialakításánál megemlítik, hogy Ilsemann Keresztély vezetése alatt a keleti oldal parkosítása is csak ekkor készült el. A terveket a Főváros Mérnöki Hivatala, valamint a Fővárosi Közmunkák Tanácsa Mérnöki Osztálya készítette, egyeztetve Steindl Imrével és az Országház Építési Végrehajtó Bizottságával.264 A parkosítás Ilsemann által készített terve ugyanebből az évből szintén fennmaradt, kivitelezését az 1908. évi kataszteri szintű várostérképnek a tervvel megegyező ábrázolása igazolja.265 A terv megtartotta a keleti park Steindl által kialakított elképzelését, és két, többé-kevésbé szimmetrikus, angolkertekre emlékeztető vonalvezetésű zöldfelületre tagolódott. A tér kialakítása mind térszervezésében, mind vonalvezetésében igen hasonlít a bécsi Rathauspark kialakítására. Mind a bécsi, mind a pesti tér illeszkedik a korszak kritikusok által miniatűr angolkertecskéknek nevezett, és ezért erősen bírált tereinek sorába.266 Ilsemann korábbi terveinek elemzése során már kiderült, hogy igen progresszív stílusa kisebb városi zöldfelületek esetében preferálta a geometrikus megoldásokat. Az Országház körüli park formai megoldását a Steindl tervéhez való igazodáson túl a tér mérete és a tervezési feladat jellege is indokolhatja: nagyobb léptékű parkterveiben Ilsemann másutt is a tájképi kertek Meyer-féle formavilágát követte. 1900-ban a városvezetés a téren Andrássy Gyula szobrának elhelyezéséről döntött. Ez a szakmai viták fókuszpontjába helyezte a tér rendezésének kérdését. A kor neves városépítésze, Palóczi Antal még ebben az évben megjelentette a szobor környezetének kialakítására vonatkozó javaslatát.267 Terve ugyan nem valósult meg, koncepciója azonban a korszak Bécsben zajló elméleti vitáihoz kötődő tervezéselméleti kérdésekre hívja fel a figyelmet. Palóczi helytelenítette a tér parkszerű kialakítását, úgy vélte, ,jórumszerű építészeti térre” lenne inkább szükség, hiszen ez fokozza a monumentális megjelenést, míg a parkszerű kiépítés inkább kellemessé teszi a teret, ami az Országház esetében nem elégséges.268 Steindl és Ilsemann angolkerti formavilágú terveivel ellentétben ő geometrikus elrendezést javasolt. Palóczi a tér elemzése kapcsán megemlítette, hogy a lovas szobornak a Parlament középtengelyében tervezett elhelyezése nem helyeselhető, mert ez csak még jobban kiemelné az Országház és az Alkotmány utca tengelyvonalának eltérését. Koncepcióját ebből 99 Rathauspark, Bées / August Czullik: Wiener Gärten im Jahre 1890. Bées, 1890 / Kew Gardens Library
