Hidvégi Violetta - Sebestyén László: Áthallások. Ybl a Palota-negyedben (Budapest, 2016)

I. Írások

Vili., Múzeum utca 4,- Pollack Mihály tér 10.

Festetics György és Károlyi Lajos gróf egyaránt fontosnak tartotta, hogy ne csak a birodalom székhelyén, Bécsben, hanem a magyar fővárosban is legyen otthona. A Nemzeti Múzeum mögötti palotáik, a mai Pollack Mihály tér két sarkán épültek közel egy időben, Wechselmann Ignác kivitelezésében, egyazon építész két különböző elgondolása szerint. Károlyi Lajos gróf nem sokkal az építkezés megkezdése után, 1863. augusztus végén meghalt. A befejezés fiára, Alajosra maradt.

A Festetics-palotához hasonlóan egyemeletes épület a megrendelő kívánságának megfelelően a francia reneszánsz formakincséből táplálkozik. Károlyi Lajos gróf a szabadságharc bukása után egy évtizedig Párizsban élt, ahol meghatározó építészeti hatások érték. A főúr 1862-ben Párizsba küldte Ybl Miklóst, hogy a „Faubourg St. Germain egyik palotája szerint készíthesse el azon tervet, mely szerint a gróf a Múzeum háta mögött építendő palotáját készíttetni szándékozik. E palota oly módon lenne építendő, hogy a kocsik az első emeletbe fölhajthassanak.” - írta a Divatcsarnok 1862 decemberében. A főhomlokzat előtti kocsi-aláhajtó tekintélyes méretű változatával találkozunk az Operaháznál, hasonlóan a bábos-korláttal övezett középerkélyhez. Francia ihletésű manzárdtetők zárják le a palota széleit, míg a belső fedett udvara itáliai eredetre vall. A főhomlokzat mögé kerültek a reprezentatív terek és közlekedők, míg a Múzeum utcai oldalra a lakosztályok. Ybl a felülvilágítós belsőt összefűzte a palota mögötti kerttel, amelyet elegánsan lezárt a szomszédos Károlyi - bérház tűzfalára komponált gloriettel. Ybl négy tervvázlatot készített két megbízójának. Az eredmény egy kívül-belül fényűzően díszített összművészeti alkotás.

„Gr. Károlyi Alajos a megkezdett terv szerint egészen ki fogja építtetni a már most is sokat ígérő új épületet. Sőt azt is hallani, hogy ezen palota-építésnél fordul elő legelőször azon eset, miképp Ybl intézkedései nyomán a palotához tartozó mindennemű munka, a külső kőrakástól egész a belső bebútorozásig, csupán hazai mesteremberek, iparosok és művészek által fog véghez vinni.” - írta a Vasárnapi Újság 1865 márciusában.

A második világháborúban a palota tetőszerkezete, belső terei jelentősen károsodtak. Részleges helyreállítása után felszabdalt tereit a Bizományi Áruház Vállalat raktárként használta. 1965-ben a birtokos Magyar Rádió a palotát és a kertet egyaránt élettel kívánta megtölteni. Az átgondolt kulturális hasznosítás helyett azonban napjainkban is maradt a bevált raktározási funkció, amely méltatlan a palota egykori nagyságához.

051