Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Kőrösné Mikes Márta: Családtörténet és életpálya
Az építési vállalkozó Budapest belső kerületeiben sétálva megannyi szép, régi épületet láthatunk a XIX. századból. Felpillantva rájuk, vajon eszünkbe jut-e, ki alkotta, tervezte őket? Kevés a tájékoztató emléktábla, azok is inkább a házak híres lakóit nevezik meg. A tervezők neve még itt-ott felbukkan, ám a terveket formába öntő kivitelezőkről vajmi keveset tudhatunk meg. A tervezés és a kivitelezés igazi csapatmunka volt, a neves építészirodák általában vállalkozásként is működtek. Az építészek - ahogyan azt tanulmányaikból, mesterfelvételi kérelmükből láthatjuk - az építőmesterség minden csínját-bínját, fortélyát elsajátították, legényként, majd pallérként dolgozva. Ezért átlátták az építés teljes folyamatát, a tervezői-kivitelezői munka összefonódott, és az építőanyag-iparral is szoros együttműködésre volt szükség a tervek végleges realizálásához. A nagyobb szabású épületek megtervezése mindenképpen komoly felkészültséget követelt. A legtöbbet foglalkoztatott építészeket a legnagyobb adófizetők, a virilisták között tartották számon. Ám a neves építészek irodájában igen sok névtelenségben maradt, rutinmunkát végző építész és rajzoló is dolgozott. Az építész-vállalkozók sok kőművest, kőfaragót, pallért, ácsot, cserepezőt, lakatost, bádogost, festő-mázolót, üvegest, asztalost és más szakmabeli mestereket is foglalkoztattak, akiknek hozzáértő munkája ma is elismerést érdemel. A tervezés és a kivitelezés szoros kapcsolata egyre inkább lazult, a század utolsó harmadára a differenciálódás, specializálódás jellemző. A céhes keretek közötti vándoréveket, a külföldi tanulmányokat fokozatosan felváltották a hazai Politechnikumban folytatott műszaki tanulmányok. Diescher nemcsak építészként, hanem építési vállalkozóként is működött, a korabeli neves építészek egyik kedvelt és megbízható kivitelezőjeként. Az új pesti Vigadó épülete,44 a pesti dunai alsó rakpart45 egy szakasza, a Közvágóhíd építése46 vállalkozásának köszönhető. Dieschernek Ybl Miklóssal folyamatos munkakapcsolata volt, több középületének kivitelezőjeként.47 Gyakran hivatkozott különleges eset volt a Régi Képviselőház rekord idejű kivitelezése.48 „A hazának nincsen háza, mert fiainak nem hazája” - panaszkodik Vörösmarty 1846-ban Országháza című versében. Pozsony után az ülésekre több Pest-budai helyszínen került sor. 1865 tavaszán már égető problémaként vetődött fel az országgyűlés méltó helyszínen történő lebonyolítása.49 1865. augusztus 9-én Ybl Miklós, Szkalnitzky Antal és Diescher József felkérést kaptak, hogy az alsóház épületének terveit nyolc napon belül készítsék el. A kormányszéki ülés végül Ybl tervét fogadta el, Szkalnitzky 600 Ft, Diescher 400 Ft jutalmat kapott tervéért. A király Ybl tervét fogadta el költségvetésével együtt. A gyors döntést a képviselőház mielőbbi felépítéséről a korabeli sajtó örömmel üdvözölte: „Nagy kezességül szolgál, hogy az építés anyagi részét a tevékeny és erélyes Diescher építőmester vállalta el, ki az új Vigadói épület, az Akadémia palotája, s több más újabb emlékszem épület felállítása körül fényes jelét adta már úgy építészeti képességeinek, mint különösen ügyvezetése erélyének.”50 Diescher a képviselőház építését 1865. szeptember 11-én kezdte a telken álló laktanya lebontásával, és átlagosan 800 munkással - összességében 2140 kőművessel és 3500 szakmunkással - mindössze három hónap alatt végezte el. Ybl a végleges tervet csak október végén adta be a város Tanácsához, amelyet november 15-én engedélyeztek. „Nap nap után jelennek meg cikkek az építkezés előrehaladásáról. Örömmel üdvözlik azt a tényt is, hogy az építkezést Diescher József építőmester vezeti, aki számos köz- és magánépítkezésnél bizonyította rátermettségét.”51 A falegyen-ünnepséget november 4-én tartották az épületen dolgozó munkássereg és nagyszámú érdeklődő részvételével, lelkesen éltették az építőket. A kiegyezésről szóló sorsdöntő országgyűlési tárgyalások megkezdése ekkortájt égető politikai kérdés volt. „Zászlók lobogtak, tarackok durrogtak, zene hangzott az állványon, poharakat köszöntöttek a Hazáért, Deákért, az építési bizottságért, a tervezőért. Nagy közönség állta el az utcát alól, mely éljenekkel kísérte a köszöntéseket.” - írta a Pesti Napló másnapi száma.52 A képviselőház ünnepélyes átadása egybeesett az Akadémia palotájának megnyitásával. „A következő fényes napok mind jobban foglalkoztatják a fővárost. Ő Felsége - biztos hírek szerint - dec. 6-án érkezik le. József főherceg, a megboldogult József nádor fia is kísérni fogja. [...] Az országháza december 10-éig nem száradhatván ki, - a hír szerint -, az országgyűlés alsó háza a Nemzeti Múzeumban fog megnyittatni. Az Akadémia palotája, legújabb gyűlési határozatánál fogva, az országgyűlés megnyitását követő napon, december 11 -ikén fog fölavattatni. Utána nagyszerű díszlakoma lesz a Vigadóban. Este a város fényesen kivilágíttatik. E világítás egy részletét előre is nagyon szépnek mondják. Diescher építész ajánlkozott, hogy a dunasori kőrakparton saját költségén fog egy tűz-szökőkutat állíttatni, mely fölött Őfelségének neve ragyog tündöklő lángbetűkkel. Mindenfelé nagy a forrongás és az előkészület!'53 Az uralkodó meg is érkezett az épület decemberi átadására, örömmel vette a képviselőház gyors elkészültét, amelyet kitüntetésekkel is honorált. Érdemei elismeréseként Ybl Miklós a Ferenc József Rend lovagkeresztjét, Diescher József pedig koronás aranyérdemkeresztet kapott a királytól, és a munkásokat is megjutalmazták.54 Az épület bútorozatlanul, száradó falakkal 1865 decemberére készen állt. Szinte hihetetlen ez a gyors építkezés a korabeli, főképp kézi erőn alapuló munkaeszközökkel, módszerekkel. „A képviselőház építése hazánk egyik legnagyobb építkezése volt, [...] ami napi 500 légköbméteres teljesítményt jelent. Ez a teljesítmény Ybl érdemeinek elismerése mellett Diescher József építőmester és Zier Károly vezető pallér rátermettségét és kitűnő munkaszervezését dicséri. [...] Elismeréssel kell adóznunk az építőiparigépeket nélkülöző építkezés gyors ütemének, [...ja nagyszámú munkássereg szorgosságának helyes irányítása, a szervezés nem kis feladatot rótt a szervezőkre.”55 A gyorsaság nem ment a minőség rovására. Az építési jegyzőkönyv csupán a konyhába vezető csigalépcső kivitelezőjét marasztalta el. A bútorok még az év végén megérkeztek Bécsből, az épület hivatalos felavatása 1866. április 11-én történt.56 19 44 Diescher tagja volt a Redout-építési albizottságnak. A Feszi Frigyes tervezte épület kivitelezését Wagner Jánossal vállalták. Komájuk 1993 72-74. p. 45 Részletesen ld. Kolundzsija Gábor tanulmányát jelen kötetünkben. 46 VU 21 (1874) 637. p. 47 Többek közt a lebontott Tornacsarnok, az elpusztult a Budai Takarékpénztár és a Régi Képviselőház esetében. Ybl 1863-ig várt a mesterjogra, így esetenként terveit épületeinek kivitelezői szignálták; Diescher többek közt a Palotanegyedben épített Tornacsarnok terveit. Hídvégi 2014 57. p. 48 Pereházy 1963 49 Kőrösné Mikis 2015 50 VU 12 (1865) 503. p. 51 Pereházy 1991 67. p. 52 Pesti Napló 15 (1865) november 5. 3. p. 53 Családi Kör 5 (1865) 1124. p. 54 Ybl Miklós születésének 200. évfordulójára emlékező, bicentenáriumi évben, 2014. február 22-én emléktábla került az épület falára. 55 Pereházy 1963 497. p. 56 Pereházy 1991 68. p.
