Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Kőrösné Mikes Márta: Családtörténet és életpálya
Változatos, sokszínű tervezések Diescher a folyamatosan növekvő főváros sokszínű építészeti igényeit igyekezett kielégíteni, ahogy arról a Budapest Főváros Levéltárában fellelhető tervrajzok is tanúskodnak. Mindenfajta munkát elvállalt. Tervezett, és ha kellett, kivitelezett. Megrendelői között iparosok, kereskedők éppúgy megtalálhatók, mint pénzemberek, arisztokraták. Gazdag életműve igen változatos: tervezett és épített gazdasági-, vasúti- és gyárépületeket, lövöldét, műtermet vagy éppen kis kerti lakot ugyanolyan precizitással, mint elegáns városligeti fasori vagy svábhegyi villát, díszkutat, iskolát, templomot és természetesen számos lakóépületet. A kor igényeinek megfelelően a meglévő épületek átalakítását is elvállalta, főképp emeletráépítéseket és a kor stílusához illő homlokzatok kialakítását. Korszerű technológiát követelt az öntöttvas-szerkezetű Pálmaház építése a Füvészkertben, amelynek Molnár Ferenc (1878-1952) is emléket állított A Pál utcai hűk című regényében. Több villát tervezett a Városligetbe vezető, 1840 körül kialakulóban levő utakon: a Buchler család és Leopold Grossinger vaskereskedő villáját. Az időközben lebontott Grossinger-villa57 esetében határozott figyelmet fordítottak a nagyvonalú megjelenésre, így igényességével kiemelkedett a fasori villák közül.58 Diescher életművében és a magyar romantika emlékanyagában is meghatározó jelentőségű a szlovák evangélikus templom, iskola és papiak együttese.59 „A felépíttetést illetőleg, a számos műveiből ismert Diescher Józsefben összpontosult a közbizalom, s az egyház mind tervének, mind kivitelének az illető bizottmány több pályázó mellett előnyt adott. [...] A csinos templom, mely éppúgy fog elhagyatott táj környezete, mint a város díszéül szolgálni, román, byzanti stílusban van tartva, s éppúgy a tömegben, mint az egyes részletezésben elismerendő a mester Diescher úr ügyessége.”60 Az építkezés akadozva indult és folyamatosan nehézségekkel küzdöttek. A szlovák evangélikus gyülekezet Dieschert sem tudta kifizetni. „Noha a templom egyes adakozók részéről nevezetes összegek jöttek össze, azt azonban, hogy a templom használható állapotba tétetett, sok tekintetben Diescher József építőmesternek köszönheti, aki az 1867. évi építés alatt nem csak a kőmíveseket, de a napszámosokat is tulajdonából fizette, anélkül, hogy ez ideig több ezrekre menő követelései kifizetését sürgette volna. [...] Diescher József építőmester felszámítása szerint a hátralevő munkálatok, oda értve a templom belső bútorzatát is, befejezésére még kívántatik 40,036 osztrák értékű forint, ehhez járul ezen építőmester hátralevő követelése, 12,393 forint 83 krajcár.”61 - szerepel a gyülekezetnek a Vallás- és Közoktatási Minisztériumhoz írt kérvényében 1868-ban, rámutatva Diescher nagyvonalúságára.62 Ebben a templomban esküdött meg - szülői tilalom ellenére - Mikszáth Kálmán (1847-1910) Mauks Ilonával (1855-1926) 1873. július 13-án. Szűts-ház (V, Múzeum körút 5.), 2016 I Alapfy László felvétele Diescher lakóházai közül már sokat lebontottak vagy átalakítottak. Az V, Múzeum körút 5. szám alatti, Szűts Zsófia63 számára épített romantikus lakóház gótizáló csúcsíves formáival egyszerűnek tűnhet, különösen a mellette álló Ybl-tervezte, díszes Unger-házhoz hasonlítva. A később épített házain újabb stílusjegyek jelentek meg, jó példa erre az V, Semmelweis utca 15. szám alatti háromemeletes ház, amely 1870-ben Rónay Móric és Lujza megrendelésére készült.64 Szűts Zsófia bérházának homlokzata és metszete, 1850 I BFL XV. 17.b.311 SzB 12744/c 57 VII., Városligeti fasor 17., a mai Damjanich utca sarkán 58 Gábor 2010 p. 117., 268-269. p. 59 Részletesen ld. Kráhling János tanulmányát jelen kötetünkben. 60 Kempf 1863 61 Diescher József halálakor, 1874-ben a hagyatéki leltárban az üzleti főkönyv szerint a szlovák evangélikus közösségtől még 9.604 Ft üzleti követelés található. BFL IV.141 l.b 11798/1874, Diescher József és neje hagyatéki ügye 62 Kovács - Matus 2012 63 Jókai Mór nagynénje, aki az 1850-ben épült háza második emeleti lakásást ajánlotta fel lakóhelyül a „bujdosás” éveiben Jókainak és Laborfalvi Rózának, 1851-1853 között. 64 Részletesen ld. Fehérvári Zoltán tanulmányát jelen kötetünkben. 20
