Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Csengel-Plank Ibolya - Hidvégi Violetta: Reflexiók az építészet és a fotográfia XIX. századi kapcsolatáról Deischer József munkássága kapcsán
Gévay Béla Dorottya utcai műtermének hátlapja, 1860-1870-es évek I iMagántulajdon Diescher József 1867-ben Gévay Bélának29 egy kétszintes műtermet tervezett a Dorottya utcai Wurm-udvarba. Nem ismerünk korabeli fényképet a műteremről, csak a Gévay vizitkártyák verzójának litográfiája segít elképzelni, milyen lehetett maga az épület. A grafikus sétálgató staffázsfigurákat rajzolt a téglalap alakú, üvegtetővel fedett műterem előterébe. Dieschernek ez az alkotása az udvari műtermek példaértékű darabja. A napjainkban Dorottya-palotának keresztelt fényűzően felújított épület30 egykor a Dunára nézett. A hajdani Sóhivatal raktárának területét31 az 1820-as évek elején két részletben építette be a klasszicista mester, Pollack Mihály (1773-1855). Először a mai Apáczai Csere János és Szende Pál utcai rész készült el, majd a következő évben került sor a Dorottya utcai szárny emelésére?2 A végeredmény egy kétemeletes háromhomlokzatos, nagyméretű bér- és üzletház, amelynek udvara áruszállításra, rakodásra is alkalmas volt a gazdag vaskereskedő megbízó Wurm József (1770—1854) üzleti igényeinek megfelelően?3 Wurm 1834- ben Almay névváltoztatással és Almási előnéwel nemességet szerzett. Almay (Wurm) József halála után az ingatlant fia Rezső (Rudolf) (1812-1879) örökölte. 29 Gévay Béláról ld. Kincses - 1998 81-84. p. 30 V., Dorottya utca 6. - Szende Pál utca 4. - Apáczai Csere János utca 15. 31 „Két egymás melletti telken, részben már meglévő ház felhasználásával...” Bibó 2008 96. p. 32 BFL 1V.1207 SzB 3019, 1821. márciusi az engedélykérelem, majd 1822 februárjában indult a továbbépítés. BFL 1V.1207 SzB 3163. Az építészettörténet korrekt feldolgozása: http://epiteszforum.hu/files/epitestortenet.pdf Letöltve: 2015. november 17. 33 Wurm Heinrich Alajos vaskereskedővel társulva a napóleoni háborúk hadiszállításaiból jelentős vagyonra tett szert, amelyet 1809-től ingatlanok vásárlásába fektetett. „A házbérjövedelem - melynek jelentőségét egyébként a 19. század elején elsőnek az arisztokrata családok ismerték fel - végeredményben speciális városi, polgári jövedelemforrás volt, s egyúttal fontos szerepe volt a városi építkezések fellendítésében. Wurm - számos nagykereskedő társához hasonlóan a kor legjobb építészeivel - Hűddel, Pollackkal - hatalmas bérpalotákat építtetett, hozzájárulva mind építészetileg, mind a lakáskínálat bővítése szempontjából a nagyvárosi fejlődéshez.’’ Bácskai 1989 124. p. 34 Német nyelvű beadványát Adalbert Gévay aláírással szignálta. BFL IV. 1305 ÉB 315/1867 35 BFL XV. 16.b 221/21 16. szelvény 36 BFL XV.17.b 312 ÉB 315/1867 37 A kor hírességei is felkeresték a lipótvárosi műtermet, amely 1882-ig működött ezen a helyen. 38 Gévaynak azért kellett elhagynia műtermét, mert a felső szinten lévő nagyítólencséjének hőfoka munka közben meggyújtotta a háztetőt, és a tulajdonos felmondta bérleti szerződését. Gévay pályafutását Szegeden fejezte be. T. Knotik 2009 171. p. A földbirtokos fiú a megváltozott körülményekhez igazodva hasznosította a ház terjedelmes udvarát. Gévay Béla (1841-1909) 1867. március 26-án kérelmezte erre a helyre műtermének felállítását.34 Diescher az atelier-t az udvar mértani közepére helyezte, amelynek hosszoldalán növényekkel szegélyezett alaprajzi konfigurációja jól kivehető Halácsy Sándor térképén.35 A szabadon álló fényirdába négy oldalról áradt be a fény.36 Az oszlopokkal övezett timpanonos bejárattal Diescher kiemelte a műtermet az efemer világból, ünnepélyessé tette a homlokzatot. A kapu mellett látható két egyenes záródású ablak a megnyugtató szimmetriát biztosította. Az épületet vízszintesen övpárkány tagolja két részre, függőlegesen pedig lizénák keretezik az alsó és a felső szintet. Az emeleti kartus itt is reklám-célokat szolgálhatott. A téglafalas építmény remek arányai tömegeket invitálhattak fényképezésre.37 A földszinten hét terem szolgálta a fényképészeti műveleteket, amelyet az emeleten még három szoba egészített ki.38 Halácsy Sándor térképének részlete a Wurm-udvarral (50. helyrajzi szám) BFI.XV.16b 221/21 16. szelvény 56
