Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Kőrösné Mikes Márta: Családtörténet és életpálya
Az erkély előtt körpamlagot helyeztek el, közepén szobaszökőkúttal. A pamlagon üldögélők szeme elé a gyönyörű budai panoráma tárult. A szomszédos szalonokba és az előszobába vezető három, nagyméretű, faragott fa ajtót timpanon koronázta, bennük egy-egy Lotz Károly (1833-1904) freskó kapott helyet: a tavasz, a nyár és az ősz allegorikus nőalakjai. A beépített erkély 1947-ben leszakadt, restaurálása nem történt meg.80 A nagy ebédlő fűtését a két belső sarokban vaslábakon álló, a folyosóról fűthető kerámiakályha biztosította. A lakás falait neves festők olajfestményei díszítették. Többek között: Ligeti Antal: Szicíliai táj, Schäffer Adalbert: Konyhai csendélet, Újházy Ferenc: Gyümölcscsendélet, Windmayer: Téli tájkép, Voltz Friedrich: Állatok, Kovács Mihály: Madonna, Geyer: Münchhausen báró kalandjait meséli, Ainmüller: Templombelső - Westminster apátság című festményei.81 Az ebédlő melletti sarokszoba berendezése az Operaház királyi szalonjához hasonlított, kandallóval és selyemtapétás fallal.82 A Diescher család nem sokáig élvezhette a gyönyörű lakás szépségét és előnyeit. A családfő 1874. szeptember 28-án váratlanul meghalt. „Diescher József, építész és városi képviselő elhunyt 63 éves korában. Az ő fölügyelete alatt épült az Akadémia palotája, a rakpart, a közvágóhíd, az országház és sok magán és nyilvános épület.” - írta a Vasárnapi Újság.83 Három kiskorú gyermek maradt utána, közjegyző jelenlétében két hét múlva a lakáson részletes hagyatéki leltár készült.84 Ebből megtudhatjuk, hogy az üzleti főkönyv szerint némi készpénz és értékpapír is maradt, ám rengeteg volt a kifizetetlen számla. Az építtetők nem siettek a számlák rendezésével, különösen a haláleset hírére. A tiszta hagyatéki vagyon 74.448 Ft-ot tett ki, amelyből levonták a síremlék és a temetés költségeit, köztük a gyászruhák árát is, amelyek - a Weinmayer & Harczko szabómester cég számlája alapján - 148 Ft-ért készültek. Diescher cégének tartozott többek közt gróf Tisza Lajos és a szerviták 50-50 ezer Ft-tal, a szlovák evangélikus közösség 9.604 Ft-tal, Bagazzi Anna bárónő 4.200 Ft-tal, Holzspach András 2000 Ft-tal, Rónay Mór 2087 Ft-tal. Diescher Ágoston sem fizette ki házának építési költségeit, ezért a család később pert indított az özvegye, Rupp Klára ellen. Ugyanígy a sógornő, Erlesbeck Laura - azelőtt özvegy Kamermayerné, majd a szülész-nőgyógyász egyetemi tanár, dr. Diescher János özvegye - ellen is eljárás indult. A per egészen 1901-ig, a Kúria végső döntéséig húzódott.85 A haláleset után özvegy Diescher Józsefné - „úgyis, mint gyermekeim természetes és törvényes gyámja” - kérvénnyel fordult a fővárosi Tanácshoz az üzlet folytatása érdekében, nehogy az adósok „a szomorú eseményt ürügyül használják” fizetési kötelezettségeik elodázására. A két Diescher fiú folytatta a cégben a munkát, többek közt a józsefvárosi Rabbiképző épületének kivitelezését. Ennek terveit még 1874-ben készítette el Kolbenheyer Ferenc (1841-1881), az építkezés 1877-ben fejeződött be. „A valóban stílszerű díszben s amellett ritka szolidsággal készült épület összes föld-, kőfaragó és kőműves munkáját Diescher és Schmidt jóhírű fővárosi vállalkozók vették át, írásbeli zárt ajánlati (offert) nyílt tárgyalás útján.”*6 1874. november 29-én özvegy Diescherné magyar nyelvű nyilatkozatában bejelentette, hogy megrongált egészségi állapotának helyreállításáért tavaszig a dél-tiroli Bolzanóba költözik. Lajos fiát bízta meg a még reáliskolában tanuló, kiskorú József ügyeinek intézésével. Sajnos nem sokkal élte túl férjét. 1875. szeptember 25-én német nyelven végrendelkezett, majd december 1-én meghalt. Lajos gyámsága alá került a még kiskorú Mária Irén is. A házaspár hagyatéki leltárából87 egy gazdag polgári család életvitele rajzolódik ki. Az építész családfő esetében az ingatlanok és a vállalkozás eszközei, értéktárgyai (a Ferenc Józseftől kapott kitüntetés, egyfedelű, hengeres aranyóra lánccal) ugyanúgy szerepelnek értékbecsléssel, mint ruhatára, tételesen leltárba véve. Többek közt: 1 téli kabát, 6 nadrág, 8 mellény, 6 kabát, 24 ing, 18 alsónadrág, 24 zsebkendő, 24 férfiharisnya, továbbá 1 ócska hálóköntös 5 forint értékben. A pazar berendezésű lakásban, fáradtan hazatérve, bizonyára ebben a régi köntösben érezte kényelmesen magát. Feleségének hagyatékában a bútorok, a konyhai, kamrai eszközök és a női ruházat leírása mellett találjuk az ingóságokat, többek között: 12 személyes étkészlet 200 Ft, női arany cilinderes óra velencei lánccal 40 Ft, női pecsétgyűrű 24 Ft, 22 db különféle olajfestésű kép arany keretben 300 Ft, 4 db olajnyomatú kép 12 Ft. A leszármazókra adósságok sokasága maradt. A még kiskorú, tanulmányait folytató Jóskát Lajos gyámsága alá helyezték. Mivel a Duna-parti házat nagy kölcsön terhelte, jelzálogot tettek a házakra, az istenhegyi telekre, villára. így a szép lakóház hamar kalapács alá került. Az árverésen, 1882 májusában Keller Antal és felesége, Biscara Borbála vette meg családja számára, majd ott laktak leszármazottaik 1951-ig, az államosításig és kitelepítésig.88 A háborúban erősen megrongálódott házba az újjáépítés után a MÁV Tervezőintézete költözött, ma a Commerzbank épülete. Az istenhegyi (olykor svábhegyiként említett) villa - amely nyaranta a család pihenőhelyéül szolgált -, szintén árverés tárgya lett.89 Ezt elkerülendő, a gyámsággal megbízott Diescher Lajos levelet írt az árvaszékhez, amelyben beleegyezést kért az istenhegyi telek eladásához, a kiskorú József javára. Az árverés megtörtént 36 ezer Ft-os leütéssel, ám semmisségi panasszal megtámadták. A Széchenyi-hegyi nyaralás iránti fővárosi érdeklődés és „a fogaskerekű vaspálya társulatparcellírozása” miatt a telek ára egyre emelkedett. A számítások szerint az ingatlant akár 65 ezer Ft-ért is értékesíteni lehetne, egyébként pedig a telkek „elkótyavetéltetnek”. „Magam és testvéreim különféle szerencsétlen viszonyok miatt úgy annyira tönkre mentünk...” - indokolja a kérelmező a vételár megmentését, a kedvező feltételű eladással.90 80 Kamarás 2011 97-99. p„ illetve szóbeli közlés 2015. január 5-én 81 A festmények 1880-tól bécsi aukcióra kerültek Diescher gyermekeinek, Albertnek és Herminának felajánlásával. Sorsuk ismeretlen. Id. Einlaufbücher 1880 82 Kamarás 2011 97. p. 83 VU 21 (1874)637. p. 84 BFL IV.141 l.b. 11798/1874 ügyszám, Diescher József és neje hagyatéki ügye 85 BFL VII.2.C 1015/1902, Diescher Géza vagyoni pere 86 VU 17 (1877) 630. p. 87 BFLIV.1411.b 11798/1874, Diescher József és neje hagyatéki ügye 88 Kamarás 2011 98. p. 89 Hrsz. 7180-7182, 7314, 7315., 1880. december 27-én 33.462 Ft-ot ért 90 BFLIV.1411.b 11798/1874, Diescher József és neje hagyatéki ügye 91 Schoen 1939, Tóth 1999 92 A kriptát a Nemzeti Örökség Intézet 2013-ban védetté nyilvánította és felvette a felújítandó emlékek listájára. 93 Gerő 1973 208. p. 30
