Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Kőrösné Mikes Márta: Családtörténet és életpálya
Az Aradi Líceum főlépcsője I Moise Nicoarà Főgimnázium, 2014 Diescher főképp lakóházakat tervezett és épített, ám az iskolák sem maradtak ki repertoárjából. 1850-ben egy ipari iskola bővítését tervezte Pesten a VII., Dohány utca 65. szám alá, amely a korabeli intézményes inasképzéshez adott megfelelő helyszínt. Az iskola ma is szakképzési célokat szolgál, ám 2008-ban teljesen átalakították, modernizálták. Pesten kívüli munkái közül az impozáns aradi Líceum tervezése ismert.67 Az alapkő letételénél, 1869-ben jelen volt báró Eötvös József (1813-1871) kultuszminiszter, ő tette az első kapavágást, ezért az utcát később róla nevezték el. Diescher 1870-ben szintén a vallás- és közoktatási miniszter megbízásából elkészítette a szegedi főreáliskola tervét is, ám ezt két évvel később végül Szkalnitzky Antal tervei alapján építették fel.68 1872-ben Diescher részt vett a Budapesti Királyi Egyetemi Katolikus Gimnázium meghívásos pályázatán, Ybl Miklós, Szkalnitzky Antal és Lippert József (1826-1902) mellett. A pályázatot végül Lippert nyerte.69 Diescher pályázott a Pesti Hazai Első Takarékpénztár székházának tervezésére is.70 A kiegyezést követően a gimnáziumok mellett nagyobb számban jelentek meg a reáliskolák, ahol kiemelt óraszám jutott a természettudományokra. A Diescher által tervezett Főreáltanoda71 1874-ben a Palotanegyedben, a korabeli Zerge utcában kezdte meg működését. Felsmann József, az iskola első igazgatója így emlékezik meg az építészről: „Boldogult Diescher József építész az adott körülmények közt és az eléje szabott feltételekhez képest ritka ügyességgel és szerencsével oldá meg feladatát, miről a terveknek akár átlagos megtekintése, akár tüzetes tanulmányozása mellett meggyőződést szerezhetni. [...] Adja ég, hogy az annyi lelkesedéssel mint áldozatul létesített új reáliskola a modern műveltség és felvilágosultság terjesztésével nemzedékeken át gyakorolhassa éltető és üdvös befolyását a fővárosra és közvetve egész hazánkra!”72 67 Lakatos 1881 224. p., ma: Moise Nicoará Főgimnázium 68 Sisa 1994 123. p. 69 A kivitelezés 1872 nyarán kezdődött el, és a gimnázium 1876-ban költözhetett be a Várhegy Duna-felőli lejtőjén lévő Ilona (ma Szabó Ilonka) utcai új, historizáló stílusú, impozáns épületbe. Főgimnázium 2011 70 Az V., Károlyi és Reáltanoda utca sarkán a székház végül Ybl tervei szerint épült meg. Komárik 1993 52. p. 71 Részletesen ld. Kovács András tanulmányát jelen kötetünkben. 72 Felsmann 1875, Iskolatörténet 2011 3., 12. p. 27
