Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)

Hidvégi Violetta: Diescher József munkásságának feltárása, 1839-1873

Diescher József munkásságának (1839-1873) feltárása

Hídvégi Violetta

A korabeli építési hatóságok1 dokumentumainak áttekintésével lefedhető Diescher József pest-budai és óbudai működése 1839. évi mesterfelvételétől2 1873-ig, szinte a teljes életmű.3 A budai-óbudai tervek esetében4 Farkas Elemérné, míg Diescher pesti tevékenységének 1860- ig tartó időszakához Bierbauer Virgil és Zakariás G. Sándor munkái5 szolgáltak kiindulásként.6 A könyvészeti források mellett támaszkodtam levéltárunk online és offline adatbázisaira.7

Bierbauer úttörő munkájának pontatlanságai8 indokolttá tették Pest város Szépítő Bizottmánya szkennelt terveinek darabszintű átvizsgálását Diescher József nevére. A feltáró munka eredményeként 461 pesti beadványi terv adatsora került a lajstromba. Ehhez csatlakozik a 24 budai,9 három pedig a mai Óbuda és Újlak területéről, összesen 488 tétel. Az adatsorok időrendben követik egymást, a néhány budait a jóval gazdagabb pesti. Az adattár azokat az építési szándékokat10 tartalmazza, ahol a tervet Diescher József írta alá, vagy neve az iratokban olvasható.11 Ezek nem mindegyike tekinthető azonban saját szellemi termékének, hiszen a céhrendszer szabályaihoz igazodva kivitelező építőmesterként is jegyzett terveket.12 Előfordul az is, hogy az egy iktatószámon kezelt terveknek csak az egyik lapja lett felvéve, mert a többi már más építőmesterhez köthető. Ha ugyanazon a levéltári számon Diescher két tervváltozata is megtalálható, önálló alkotásként, külön szerepelnek.13 Arra is van példa, hogy az egy levéltári jelzeten levő tervek egyik lapját József, míg a másikat apja, Diescher János szignálta.14 Családja más tagjaival: Diescher Alberttel és Strohoffer Istvánnal is voltak közös munkái.15 Egy tervlapot özvegy Zitterbarth Teréznek írt alá, aki férje mesterjogán vitte tovább az ipart.16

Az egyes telkek mai címének meghatározásához a nyomtatott topográfiákon17 kívül felhasználtam a kapcsolódó iratok18 és a teleköszszeírások19 adatsorait, a korabeli címtárakat,20 valamint Budapest utcanévjegyzékét.21 Ehhez a munkafolyamathoz nagy segítséget nyújtott

Budapest georeferált térképeinek adatbázisa a http://mapire.eu/ honlapon. A topográfiákban nem szereplő helyrajzi számok egy részét a terveken látható alaprajzi konfigurációk nyomán Pest és Buda kataszteri térképsorozatain22 sikerült azonosítani.23 A http://terkep.budapest.hu segítségével pontosítottam a topográfiák készítési ideje óta megváltozott helyrajzi számokat, utcaneveket és házszámokat.

I lalácsy Sándor térképének részlete a Marczibányi-ház alaprajzi jelölésével BFL XV.lö.b 221/21

1 BFL XV. 17.a.302 Buda szabad királyi főváros Szépítő és Építő Bizottmányának tervei (1850-1873), BFL XV.17.a.303 Buda szabad királyi főváros tanácsi iratok közül kiemelt tervek, BFL XV.17.C.321 Óbuda mezőváros Építészeti Bizottmánya tervei (1861-1872), BFLXV.17.b.311 Pest szabad királyi város Szépítő Bizottmánya tervei (1808-1860), BFL XV.17.b.312 Pest szabad királyi város Építő Bizottmánya tervei (1861-1873).

2 1839. május 30-án lett a céh tagja. Komárik 1972 395. p.

3 A három város egyesítését követően 1874. szeptember 28-án bekövetkezett haláláig tartó mindössze kilenchónapnyi időtartamot hasonló módon azonban már nem lehetett feldolgozni.

4 Köszönöm Nagy János kollégám segítségét az adatok pontosításában.

5 Farkas 1965, Bierbauer 1932 83,85. p., Zakariás 1954 557,564-566. p.

6 Zakariás munkájában a BFL XV.17.b.3Í 1 SzB 17343 és a 17410 számú tervet Diescher József életművébe sorolta, de azokat apja, János írta alá.

7 A Budai és Óbudai levéltár építési tervei, Pest szabad királyi város Építő Bizottmánya tervei Hídvégi Violetta nyomán, http://hungaricana.hu/hu/adatbazisok/leveltari-iratgyujtemeny/tervek/

8 Bierbauer az 1839-1847 közötti időszak táblázatában 121, míg az építészek szerinti felsorolásnál csupán 25 tételt közölt Diescher József neve alatt. A digitalizált tervek darabszintű átnézését követően ez a szám 172-re módosult. Zakariás G. Sándor alapos feltárásakor az iratokat is áttekintette, ezzel három olyan jelzet is felszínre került, amelyhez nem csatlakozik tervlap.

9 BFL XV.17.a.302 200. tervet még Pucher József is ellátta kézjegyével.

10 Jelen kutatás nem vizsgálta egyenként a tervek megvalósulását.

11 BFL XV.17.b.312 ÉB tervek feldolgozásakor az iktatókönyveket is átnéztem, ahová

beírták az építész nevét. Vannak esetek, amikor ez az építőmesterre utaló kizárólagos forrás. Hídvégi 2006

12 A Nemzeti Tornacsarnok (SzB 19062) Ybl Miklós alkotása, míg Kovács-Sebestyén Endre bérháza (SzB 19656) Máltás Hugóé. Az ÉB 290/1862 számon a Magyar Tudományos Akadémia palotájára vonatkozó tervek August Stülerhez köthetők. A lapokat Diescher Szkalnitzky Antallal közösen írta alá, míg az ÉB 308/1863 számon lévő Akadémia bérházának terveit, annak alkotójával, Ybl Miklóssal.

13 Például BFL XV. 17.b.311 SzB 6747/a-b

14 BFL XV. 17.b.311 SzB 8363/a-b, 9495/a-b, 9498/a-c

15 BFL XV. 17.b.312 ÉB 898/1867, 467/1869, illetve 598/1864, 105/1868.

16 BFL XV.17.b.311 SzB 10416, míg a 9726 számú tervlapon Diescher aláírása alatt Zofahl Lőrinc áthúzott neve olvasható, aki Brein Ignác özvegyének, Magdának írt alá. A terv záradékának dátuma: 1838. 07. 15. A Diescher nevét említő iraté pedig 1842. BFL 1V.1207 SzB 9726

17 Bácskai 1975, Bácskai 1982, Bácskai-Hídvégi 2000, Bácskai-Hídvégi, Buda és Pest 2007

18 BFL IV. 1207 SzB és IV. 1305 ÉB iratok

19 BFL IV. 1215.a telekösszeírási füzetek: Bel-, Lipót-, Teréz-, József- és Ferencváros

20 Pester 1860, Adressen 1871

21 Mészáros 1998

22 Halácsy Sándor: Szabad kir. Pest város beltelkeinek térképe, 1871 BFL XV. 16.b 221/21; Marek János: Buda nagyméretű kataszteri térképsorozata, 1873 BFL XV16.a 201/9

23 Többek közt Marczibányi Lőrinc kerti lakát a mai VII., Nefelejcs utca - Péterfy Sándor utca kereszteződésében. BFLXV.17.b.311 SzB 13064

147