Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Csáki Tamás: A szerviták pesti épülegyüttesének újjáépítése, 1871-1874
A szervita rendház Petőfi Sándor utcai homlokzata, a Szervita téri szárny lebontását követően, 1947 után I BTM Kiscelli Múzeum Fényképgyűjtemény ltsz. 30.463 szögellő, illetve eső részei csinos külsejű boltokkal láttassanak el - éspedig a hatóság által eleve helybenhagyandó terv szerint, ott pedig, hol az építkezés a Gránátos utcában lehetséges, ez szintoly módon, mint említtetett, a postaházzal összhangzatosan eszközöltessék”. A rend ajánlatához képest érdemi többletterhet csak a templom külső „kicsinosításának” előírása jelentett. A kormány és a szervita rend között megkötött adásvételi szerződésbe is belefoglalt előírások azt kívánták biztosítani, hogy a több, eltérő funkciójú épületet magában foglaló háztömb a korszak városépítészeti, városképi ideáljának megfelelő alakot öltsön. 28 Winkler 1993 31-33. p. 29 Képviselőházi irományok, 1869. V. k. 496. sz., BFL IV.1407.b III-1123/1899 30 Sisa 1994 110-115. p. A főposta egykor a Fővárosi Mérnöki Nyilvántartó Iroda Magasépítési Tervtárában a 24353 helyrajzi számon fellelhető engedélyezési tervei jelenleg lappangnak, csak a helyszínrajz található meg a BFL XV.17.b.312 ÉB 430/1871 jelzeten. A szervita rendház és templom engedélyezési tervei: BFL XV.17.b.312 ÉB 377/1871/a-g, j-k. A Fővárosi Lapok újságírója számára a postaépület lecsupaszított építési telke tette érzékelhetővé, milyen nagyszerű lehetett volna az elszalasztott köztér. „Ha a közmunkatanács tagjai áthaladnak most az Úri utcán: bizonyára fölsóhajthatnak, hogy mily pompás alkalmuk lett volna ott még egy harmadik sétányt alakítani.” In: Fővárosi Lapok 7 (1871) 333. p. A szervita épületegyüttes térre néző homlokzatának alternatív vázlata, Deréky szignóval, 1871 I BFL XV. 17.b.312 KB 377/1871/2 A szervita épületegyüttes térre néző homlokzatának második engedélyezési terve, 1871 BFL XV.17.b.312 KB 377/ 1871/h Hasonlóan a Sugár úti építkezések számára az Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT) által mintaadásul emelt „hét háztömb” és „öt háztömb” épületegyütteséhez, összehangolt homlokzataik és megegyező párkánymagasságuk révén a szervita telken emelkedő házaknak is egyetlen nagyméretű, zárt tömegű, monumentális építmény hatását kellett volna kelteniük.28 Az 1870. év további részében a két építkezés előmunkálatai zajlottak: a törvényhozás elfogadta a főposta építéséről szóló törvényt; a kormány és a szervita rend megkötötte a végleges adásvételi szerződést; lezajlott a postaépület meghívásos tervpályázata, amelynek bírálóbizottságába Pest városa Diescher Józsefet delegálta; s megtörtént a szervita telek felosztása is.29 A két épület engedélyezési tervei 1871 február-márciusában érkeztek be a városi hatóságokhoz. A főposta tervrajzait a pályázat eredménye alapján a munkával megbízott Koch Henrik szignálta - kidolgozásukban cégtársa, Szkalnitzky Antal is részt vett -, a szervita rendház és bérház terveit a rend újfent Diescher Józseffel készíttette el.30 A terveket megtekintve a Középítési Bizottmány konstatálhatta, hogy az egységes megjelenésű, monumentális hatású épülettömb kialakításához fűzött korábbi remények aligha teljesülhetnek. 124
