Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Rozsnyai József: A budai Repos-villa, 1871-1872
A villa összképe észak felől, 2016 I Alapfy László felvétele Az épület művészettörténeti, műemléki jelentősége Az Adonis utca 4. számú Repos-villa a budai hegyvidék egyik legkevésbé ismert, mégis egyik legértékesebb műemléke. Az épület első építési fázisa az 1871 előtti időkre tehető, és minden bizonnyal Örményi József alnádorhoz köthető. Örményi 1845-ben és 1846-ban vásárolta össze több darabban a 20 holdat meghaladó birtokot, amelyen állítólag mű-vadászterületet hozott létre.35 Erről további információkat egyelőre nem sikerült szereznünk. A villa magját alkotó tornyot Komárik Dénes egy az angolkertekben épített török pavilonként határozta meg, ami elképzelhető, bár az épület arányai - magasabb a tatai és a csákvári toronynál - ezt nem támasztják alá kellőképpen. Török pavilonként való értelmezésben magas tetőidom is elvárható lenne a tetején, ilyen pedig ma nincs, az ott lévő kilátóterasz pedig azt sugallja, hogy talán nem is volt. Az 1871 előtt épült torony talán a birtok egyik magas pontjára tervezett kilátótoronyként épült, a félköríves romantika stílusformái szerint, amely stílusirányzat a XIX. század közepén virágzott hazánkban. A tervezőt illetően egyelőre biztosabb adattal nem szolgálhatunk, Komárik Dénes feltételezése, miszerint Romano munkája lenne a torony, elképzelhető, de egyelőre nem bizonyítható. A torony - kisebb átalakításokat leszámítva - meglehetősen jó állapotban maradt ránk, őrzi eredeti formáit. Belső terében pedig értékes átalakítási fázisok nyomaira bukkanunk, elsősorban a falépcsők és az ajtók tekintetében. Az 1871-ben a toronyhoz épített villaépület a maga nemében szintén nem a szokványos megoldások sorát szaporítja. Villák és a romantika gótizáló irányzatát követő épületek is viszonylag nagy számban épületek a XIX. század középső évtizedeiben Budán, azonban gótizáló romantikus villaépületet igen keveset ismerünk. A Repos-villán kívül egy jelentős példáról tudunk még: ez a budai Frivaldszky-villa, amelyet Brein Ferenc tervei szerint emeltek 1847 körül.36 A budai villaépítészetben az 1850-es évektől fokozatosan teret nyert az ún. svájci villa 35 Gál 1971 532. p. 36 XII., Béla király út 20. típusa, és 1870 körül széles körben elterjedtté vált. A Repos-villa stílusválasztása tehát egyedinek számított az 1870 körüli években. A tervező, Diescher József nyilván a meglévő torony középkorias stílusához kívánta idomítani az új épület formavilágát, noha nem a román kor félköríves, hanem a gótika csúcsíves stílusformáit alkalmazta. A Repos-villa a gótizáló romantikus stílusirányzat késői képviselője, hiszen ebben az időben Steindl Imre és más, a gótika iránt tudományos szinten érdeklődő építészek tervezői tevékenységében elfordulást tapasztalunk a gótika romantikus szemléletétől az akadémikus szemlélet felé. A Repos-villán ezeket az akkor modernnek számító törekvéseket nem tapasztaljuk, a romantikus gótizálás jellegzetes tömegképzését, tagozatait, motívumait találjuk meg itt. Ilyenek elsősorban az északi homlokzat középrizalitján láthatók. A falsíkra a gótikus díszeket applikálták, és nem szerkezeti jellegű tagozatokból épül fel a homlokzati architektúra. A felső lezárás jellegzetes romantikus tört oromzat, középen kiemelkedő egyenes záródású szakasszal. A sarkokon pedig a legjellegzetesebb romantikus tagoló elemek közé tartozó pártázatos lezárású tornyocskák emelkednek. Az északi homlokzat oldalszakaszain szintén jellegzetes gótizáló romantikus megoldás az egyenes záródású ablakok fölötti szakállas szemöldökpárkány. A Repos-villa két fontos építési fázisban kapta mai jellegét, mellyel a tornyos, gótizáló romantikus szabadon álló lakóházak sorába lépett. E nemben - távoli - rokona a budai Frivaldszky-villa, a káloz-hörcsökpusztai Zichy-kastély37 vagy a parnói Andrássy-kastély38 épületének. Ezek és a többi toronnyal rendelkező romantikus kastély és villa elsősorban abban különbözik a Repos-villától, hogy aszimmetrikusan helyezték el tornyukat, és tornyukkal együtt egységes stílusban épültek. A Repos-villa kivételes műemléki értékét tehát egyrészt egykor szabadon álló tornyának egyedisége, másrészt a villa szintén ritkaságszámba menő stílusválasztása, harmadrészt a kettő egyedi összekapcsolása adja. 37 Wéber Antal, Ybl Miklós, 1852-1858. 38 Tervezője ismeretlen, 1860 körül 117
