Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Fehérvári Zoltán: Rónay Móric és felesége bérháza, 1870-1871
Az ingatlan megvásárlásának tehát nem reprezentációs vagy befektetési, hanem nagyon gyakorlatias okai voltak, nyilván ezzel is magyarázható az a szintén szokatlan jelenség, hogy az építkezésre a telek megszerzése után 18 évvel került sor. A tervet kísérő iratok sajnos nem maradtak meg, csatolták őket a telek utcai szabályozásáról készült 2157/1871 számon iktatott iratokhoz, ezek azonban levéltári helyükön nem találhatók.26 így nem tudjuk, melyek voltak azok a feltételek, amelyekkel megadták az építési engedélyt, amire az egyik terv hátoldalán hivatkoznak. A tervek a későbbi lakásleválasztásokat leszámítva két ponton térnek el a megvalósult épülettől. Kevésbé lényeges eltérés, hogy a terven a függőfolyosó a keleti szárny előtt is végigfut. Említésre méltóbb, hogy a homlokzat kialakításában az épület megjelenését befolyásoló változások történtek. Az épületről csak egy olyan archív fényképpel rendelkezünk, ami az egész utcáról készült.27 Ezen az épület túl távol van ahhoz, hogy a részletformákat láthassuk, ezért nehéz biztonsággal megmondani, mi az, ami a kivitelezés során változott meg, és mi az, amit a későbbi felújítások tüntettek el. A kérdést tovább nehezíti, hogy a falsávozások kevés megmaradt nyomából arra következtethetünk, hogy az 1995-ös felújítás idejére a vakolatarchitektúra jelentős része már lehullott. Biztosra vehető, hogy nem készült el a második és a harmadik emeleti övpárkány, a harmadik emeleti füles ablakkeretek, a fríz tagozatai és tükrökre osztása. A fríz megváltoztatása miatt erősen kérdéses, hogy az ablakok parapet- és szemöldök-tagozatai elkészültek-e. Az üzletportál ablakok parapetjének a lábazatig való visszabontása és a középső ablak alatti pincelejáró biztos, hogy későbbi átalakítás eredménye. Az alaprajzok alapján az épület lakásbeosztása a következőképpen alakult. A földszinten három, az első emeleten kettő, a második és harmadik emeleten három-három, azaz összesen tizenegy lakás volt. A kivitelre a bontások és a már említett utcaszabályozással kapcsolatos telekkiigazítás miatt 1871-ben kerülhetett sor. Az elkészült ház a pesti bérházak tipikus darabjának mondható, alaprajzilag maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló területet, felépítése klasszicista toposzokat követ. Az épület nem is saját jogán, hanem a telek végében lévő pesti városfal miatt védett, amire a hátsó szárnyat ráépítették. A Semmelweis utca 15. a mester egyik legkésőbbi alkotása. A homlokzat kialakításánál igyekezett kora modernnek számító historizáló neoreneszánsz ízlésvilágának megfelelni. Erre utal a kváderezés, az íves nyílások összekapcsolása és az ablakok keretelésének módja. Az 1950-es évekig nincs tudomásunk az épületen végzett átalakításokról. Az ötvenes, hatvanas években többször történtek lakásleválasztások.28 1963-ban az első, a második és a harmadik emelet feletti födémeket részben cserélték, részben megerősítették.29 1975-ben tartószerkezeti szakvélemény készült az épületről annak kapcsán, hogy felmerült az emeletráépítés és a városfal melletti szárny bontásának lehetősége. Jászai József statikus lesújtó véleménnyel volt az épület állapotáról. Véleménye szerint a bérház valamennyi szerkezetében (főfalak, födémek) erősen avult. Két lehetőséget látott: a szanálást vagy a szerkezeti felújítást. Nem javasolta az épület megtartását. V, Semmelweis utca 15., 2016 I Alapfy László felvétele 26 BFL IV. 1305 ÉB 1127/1870 27 BFL XV. 19.d. 1 8/14, Klösz György felvétele 28 BFL XV.17.d.329 24244 hrsz. 29 BFL XV.17.e.306 BMF 820. doboz. A födém tervei nincsenek meg, erre Jászai József statikus 1975-ben készült szakvéleménye hivatkozik. 30 BFL XV.17.e.306 BMF 820. doboz Czétényi Piroska 1975. november 18-i levele. 31 Erre vonatkozóan a lehetséges gyűjteményekben nem találhatók források. A Budapesti Műemléki Felügyelőség megalapozatlannak tartotta a szakvéleményben foglaltakat,30 egyedül a hátsó udvari szárny bontásával értett egyet, hogy a városfal kiszabadulhasson. Mindenesetre az emeletráépítés és az udvari szárny bontása egyaránt elmaradt. Az 1990-es évek elején felújították az épület utcai és udvari homlokzatait, a lépcsőházakat és a tetőzetet.31 A munka nem vonatkozott a lakások belsejére, és a harmadik emelet feletti födém javításán kívül nem érintett szerkezeti részeket sem, megmaradt a tisztasági festés szintjén. Az utcai homlokzat tatarozását is úgy végezték el, hogy csak a lehullott vakolatréteget pótolták, a meglévő falsávozásokat meghagyva a többi felületet pedig simára vakolták. V, Semmelweis utca 15. belső udvara, 2016 I Alapfy László felvétele 103
