Hidvégi Violetta - Marótzy Katalin: Diescher József. Építészet és mesterség (Budapest, 2016)
Fehérvári Zoltán: Rónay Móric és felesége bérháza, 1870-1871
Rónay Móric és felesége bérháza, 1870-1871 Fehérvári Zoltán Régi cím: Belváros, Újvilág utca 11/628 Mai cím: V., Semmelweis utca 15.1 Telektörténet A történelmi Belváros a mai Deák Ferenc utca, Károly-, Múzeum és Vámház körút által határolt területe a XV. századra beépült. Pest megszabadulva Buda gyámsága alól 1470 körül szabad királyi város rangjára emelkedett. Ezután kezdtek hozzá a korábbi palánk helyén a három kapuval és félkör alakú tornyokkal megerősített városfal felépítéséhez, amelyet még a török uralom előtt befejeztek. A középkorban és a török időkben a városfal mellé annak könnyű megközelíthetősége érdekében tilos volt építkezni. A török kiűzése idején a tüzérség tűzerejének növekedése miatt egyre csökkent a városfalak stratégiai jelentősége. A Rákóczi-szabadságharc bukása után az ország szívében fekvő Pestet már semmilyen veszély nem fenyegette, ezért 1715 után megkezdődött a városfalak melletti telkek kiosztása. A mai Semmelweis utca páratlan oldala a XVIII. század elejéig beépítetlen maradt. Az első ránk maradt pesti telekösszeírásban - Zaiger - még nem szerepel ez az ingatlan.2 Az 1696-ban nyitott második összeírásba 277 telket vettek fel,3 ahol telkünk a 362. sorszámot kapta,4 de kiosztásának pontos időpontja nincs megjelölve. Első tulajdonosaként az 1697-től pesti polgár, Hans Georg Krautschek napszámos van feljegyezve, aki azonban nem épített házat, ezért Schator (Sátor) István ingyen jutott az ingatlanhoz.5 Az újabb nyilvántartás bejegyzése szerint: „Egy ház az Újvilágban, a 361. sorszám mellett. Szélessége egyik végén 6 öl 5 láb, másik végén 7 öl 3 láb, hossza 20 öl 2 lábé' Tulajdonosa Johann Krigl”.7 A telek 1788-ban a Zofahl család birtokába került, 1798-ban Leopold Zofahl örökölte.8 A Zaigerek egyaránt szolgáltak az ingatlan nyilvántartására, a ház- és telekszámozásra, amelyek a XVIII. század végére a bekövetkezett telekosztódások miatt területileg nem adták ki az ingatlanok sorrendjét. II. József (1741-1790) a teleknyilvántartást is megreformálta, az új rendszerben a telekszámok ismét topográfiai rendben követték egymást. A József-kori telekkönyvek vélhetően a reformokkal szemben ellenséges városi adminisztráció tevékeny közreműködésével elvesztek, de szerencsére a számozást átvezették Balla Antal (1739-1815) térképére is.9 A térkép és a fennmaradt névmutató alapján azonosíthatók a telekszámok. E szerint 513 volt a József-kori telekkönyvi száma. II. József halála után reformjait eltörölték, és visszatértek a Zaiger használatához, de a változtatás nem maradt hatástalan. Kezdetben a telekátírási jegyzőkönyvekben a Zaiger-szám mellett feltüntették a József-kori összeírás (popular nummer) számát is. A századforduló után rohamosan növekvő városban a telekosztódások miatt többször is újraszámozták az ingatlanokat. Pest-Buda várostérképének részlete, 1854 I BEI. XV. 16.d 241/18 Végül II. József újításának mintájára áttértek a városrészenkénti telekkönyvvezetésre. Az 1820-as évek elejéről maradt fenn az első belvárosi telekösszeírás,10 ebben az 556. sorszám alatt szerepel az ingatlan, mérete 140 négyszögöl. Az 1840-es évek elején végrehajtott átszámozás során a 628-as számot kapta, az 1870-ig vezetett telekösszeírásokban ezen a számon található. Méretét az 1870 körül készült V. összeírásban 154 négyszögölre korrigálták az új ház építése során. A telek méretének megnövekedése két okra vezethető vissza. Egyrészt Rómer szerint: „A telekkönyvben elszórt tételeiből tanuljuk, hogy a bástyákkal egyenközűen futó házak hátsó kerítései körös-körül 2 ölnyi távolban voltak a város falaitól”." A városfal belső oldalán ez a keskeny sáv Hild János (1761 vagy 1766 -1811) 1805-ös pesti szabályozási térképén12 is megfigyelhető, másrészt az utca vonalának szabályozása is közrejátszott a változásban. Semmelweis utca. Klüsz György felvétele, 1880-as évek I BFLXV.19.d.l 8/14 1 Az 1998-ban a Hild-Ybl Alapítvány részére készült műemléki tudományos dokumentáció ezen kötet számára készült változata. 2 BFL IV.1215.f Zaiger I. 1688-1690 3 Bácskai 1975 9. p. 4 BFL IV.1215.Í Zaiger II. 379. p. 5 Römer 1873 102. p. 6 1 bécsi öl = 1,9 m, 1 bécsi láb = 0,316 m 7 BFL IV.1215.Í Zaiger III. 337. p. 8 Sajnos nincs információnk arról, hogy rokoni kapcsolatban állt-e az építőmester Zofahl Lőrinccel. 9 BFL XV.lő.b 221/1 10 BFL IV.1215.a Belváros I. füzet 11 Römer 1873 154. p. 12 BFL XV.lő.b 221/5 99
