Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

tétetni mi a haza erdekében s a testvér fővárosnak a haza számára biztosítása végett szükséges; rendelvén és parancsolván a nemzet nevében, hogy intézkedéseinek mindenki a legszorosabb felelett terhe alatt engedelmeskedni tartozzék. Az ország kormányzó elnöke Kossuth Lajos s. k. BFL

IV. 1303. a. 488/1848-49. sz. Másolat. 1 Kossuth Lajos az 1849. április 14-ki trónfosztás után Magyarország kormányzója. 2 Lásd a 14. sz. dokumentum jegyzetét. 150. A pesti tanács elfogadja a Függetlenségi Nyilatkozatot és tisztelgő küldöttséget nevez ki Kossuth Lajos kormányzó-elnök köszöntésére^ 1849. április 28. [Részlet] A nemzetgyűlés e nagyszerű határozatának alaposágáról tellyesen meggyőződve, s indokainak igazságától áthatva Pest városa közgyűlése az érdeklett függetlenségi határozatot általános lelkesedéssel fogadja; a nemzet képviselőinek pedig e határozatért annál hálásabb köszönetet mond minél inkább sujtoltatott erkölcsileg s anyagilag a közelebbi majdnem négy hónap alatt a császári zsoldosok zsarnok önkénye által, és a hatóság őszinte s önkénytes hódolatát nyilvánítja, e határozat mint Isten által az emberi szívbe irt természeti s szazadokon át szentesitett emberi jogokon és törvényeken alapult iránt, s a határozat foganatosítására s fentartására hatósága körében működni szoros köteleségének tartja, s megajánlja mind azt, mi a haza fővárosának erejétől s áldozat készségetői telik. Végre Kossuth Lajosnak a nemzet képviselői által az ország kormányzójává választása a hatóságnak örvendetes tudomásul és alkalmazkodásul szolgál; és ezenni örömének, s mint a haza végveszélytöli szabaditojának a hatóság s e város érzelmeit tisztelgő küldöttség által nyilvánitni határozza. A küldöttség vezérletével Rottenbiller Leopold polgármester, ennek akadályoztatása esetében Graefl Jósef fő bíró bízatván meg [...] 186