Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Dokumentumok

bevonulni, és a város szék házára az egyház tornyára, és a fő hercegi lakra fekete sárga szín lobogó kitűzésére utasitatott. — Ennek folytán a had sereg déli 10 1/2 órakor a várba bevonulván e várost megszállotta. Későbben egy küldöttséggel ismét Windischgrätz fö herczeghez menvén ez azon rendelet adá, hogy a városi hatóság további intézkedésig maga épségében hagyatván a hatóság egy alá vető okmányt adj [on] ki. [...] BFL

IV. 1101. b. 293. sz. Tisztázat. 1 Alfred Windisch-Grätz herceg, 1848 október 16-tól 1849 áprilisáig a magyarországi intervenciós csapatok főparancsnoka. 122. a. A pesti közgyűlés határozata a város megadásáról és tisztelgő küldöttségről a es. kir. sereg fővezéréhez 1849. január 5. A közgyűlés híradást vévén arról, hogy az Austriai cs. hadsereg előcsapatai a szomszéd Budavárosát megszállották Rottenbiller Lipót polgármester Graefl József főbíró Staffenberger István Konrát József és Strohmayer Ferenc és Szilágyi István képviselők kiküldetnek, hogy az illető cs. katonai főtisztségnek a város önmegadását bejelentsék és a lakosság iránti kíméletet kérjenek. Staffenberger István és Szilágyi István képviselők déli 11-12 órakor Budáról visszatérvén jelenték, hogy Budán gr. Wrbna cs. tábornokkal értekezvén, őket herczeg Windischgraetzhez a cs. hadsereg fővezéréhez Buda Örsre utasította, egyetlen bérkocsinál azonban többet nem találván azon a főpolgármester és főbiró elutaztak, ők pedig gr. Wbrna tábornok azon meghagyásával, — mellyet jelentésökre, miszerint a város tornyán b[é]ke és hódolat jeleűl fejér zászló lobog — hogy a sárga fekete zászló valamint a városház, ugy valamennyi egyház tornyaira kitüzess[é]k. 156