Közcsend és Közbátorság Budán, Pesten és Óbudán 1848-49-ben - Dokumentumok Budapest Főváros Levéltárának irataiból (Budapest, 1998)

Megjegyzések a kiadáshoz

Megjegyzések a kiadáshoz Kötetünk anyagát kizárólag Budapest Főváros Levéltárában őrzött Buda, Pest szabad királyi városok és Óbuda mezőváros levéltárainak irataiból válogattuk. A sorszámmal ellátott dokumentumokat időrendben közöljük, s ettől csak akkor tértünk el, ha a három városban azonos, de különböző időpontban bekövetkezett eseményről van szó illetve, ha tartalmilag összekapcsolhatónak találtuk őket. Ezekben az esetekben a sorszámot betűvel törtük meg (pl. tisztújítás 50. a-c, 132. a-c, utcaelnevezés 11. a-b, az országgyűlés előkészületei 48. a-b, a nemzetőrséggel kapcsolatos iratok 89. a-b, a hajóhíd építése 176. a-b, a pesti kéményseprő legények kérelme 192. a-b, stb.). A folyamatos időrendet az első dokumentum dátuma jelzi (pl. 11. a sz. dokumentum: 1848. március 17.; 12. sz. dokumentum: 1848. március 18. vagy 60. a sz. dokumentum 1848. július 15.; 61. sz. dokumentum: 1848. július 19.). A sorszám után az irat címe következik, majd a mai írásmód és használat szerinti dátum. A dokumentumokat eredeti, tehát betűhív átírásban közöljük, ott ahol nagyon értelemzavarónak bizonyult a hiányos ékezet, szögletes zárójelbe tettük a javítást; meghagytuk a mássalhangzók hosszúságát, a ez, tz, ts használatát, felvállalva az esetleges olvasási nehézségeket. Szándékunkban áll ugyanis érzékeltetni azt az erőfeszítést is, amelyet a három város döntő többségében német ajkú polgárai és városvezetői tettek a magyar — hivatalos — nyelv elsajátításáért, kialakításáért és használatáért abban a korban, amikor a magyar helyesírásnak szabályai még nem voltak általában elfogadottak. A szavak egybe, illetve különírásában az egyes iratokon belül is eltérés van, s ott, ahol fetűnően eltér a mai helyesírástól, ugyancsak szögletes zárójelbe tettük a javítást vagy [sic!] jelet alkalmaztunk. Az egyes iratok teljes szövegének közlésére törekedtünk, de úgy, hogy az ismétlődő címeket, címzéseket, megszólításokat, udvariassági formákat elhagytuk. A szöveg elején szögletes zárójellel jelezzük, hogy részletről van szó, a szövegközi kihagyásokat pedig szögletes zárójelbe tett három ponttal. A dátum előtti helymegjelölést csak akkor alkalmaztuk, ha a város felettes vagy szomszéd — külső — hatósághoz intézett megkeresést (pl. a városi tanács a minisztériumhoz, Pest Óbudához; vagy fordítva, pl. a kormánybiztos a városi hatósághoz.) 1848-1849-ben is 11