Nagy János: Rendi ellenzék és kormánypárt az 1751. évi országgyűlésen - Disszertációk Budapest Főváros Levéltárából 7. (Budapest, 2020)

A diétai szereplők

hozzájuthatott, képviselte peres ügyekben rokonságát és megbízóit, a Károlyi és a Perényi családot. A kliens számára nem volt érdektelen ura társadalmi tekintélye és hivatali előrelépése, mivel ez volt saját felemelkedésének kulcsa is, ezért Szuhányi is igyekezett felhívni a gróf figyelmét a kínálkozó lehetőségekre.1509 A Károlyiakhoz képest jóval szerényebb anyagi viszonyokkal, népesebb családfával, szétaprózódott birtokstruktúrával, de hasonlóan dicső múlttal dicsekedhetett a velük rokonságot tartó, Ugocsa vármegye örökös főispánságát viselő Perényi família.1510 Szuhányi Márton több peres ügyükben közbenjárt, és segített információkat szerezni a bárói családnak Pozsonyban és Bécsben. Mindez összefüggésben állt azzal, hogy a család feje, Perényi Károly az 1740-es években kisérletet tett a család régi pozícióinak és birtokainak helyreállítására. Az ugocsai főispánságot 1739-ben ő nyerte el: ezt megelőzően Szuhányi nemcsak a konkurens főispán-jelöltek neveit és ügye helytartótanácsi állását írta meg, hanem instruálta is, hogy kiknek írjon kinevezése támogatása érdekében.1511 A Csákyakkal szemben Perényi Károly báró kezdeményezte az abaúji örökös főispáni cím visszaszerzését családja számára, ám ezt végül az udvarral és az udvari méltóságokkal jó kapcsolatot ápoló Csáky Antal gróf kapta meg.1512 Hasonlóan elkeseredett küzdelmet folytatott az Andrássy-kézben lévő krasznahorkai, illetve Thurzó-jogon az árvái uradalom egynegyedének Perényi-kézbe való viszszavételéért.1513 Azonban a királyi kegy ezúttal már nem mosolygott a famíliára, mivel a család tagjait nem ismerték Bécsben, hiába korholta őket Szuhányi

1509 Khavanova 2015.12.

1510 A Mária Terézia-kori úrbéri felmérés szerint a családi birtok ekkorra tíz darabra esett szét, amely mágnáshoz méltó életszínvonalat a családtagok többségének már aligha biztosított. (1775-ben a vármegye jobbágytelkeinek 47%-a még így is a Perényi nemzetség tagjainak kezében volt.) A család fejének számító báró Perényi Károly főispán 968 holdnyi nagyságú úrbéres telkei tíz helységben szóródtak szét, amivel a középbirtokos nemesek csoportjába tartozott birtoknagysága alapján. Erre: Fónagy 2013.1. 65-66. és II. 1258.; Szabó 1994. 77-79.

1511 MNL OL P 1969 2549. tétel. Szuhányi Márton levelei. No. 5. Pozsony, 1739. november 5.; uo. No. 6. Pozsony, 1739. december 17.; No. 7. Pozsony, 1739. november 19.

1512 A vármegye főispáni címét a Perényiek százhuszonhét évig viselték, Perényi Pál 1697 végén bekövetkezett haláláig. Ezután az uralkodó a kiskorú Perényi-örökösök helyett Csáky Zsigmondot nevezte ki abaúji főispánnak. Halála után 1739-ben fiát, Antalt jelölte ki ideiglenes jelleggel III. Károly főispáni adminisztrátori jogkörrel a helyére. Az 1739-ben Ugocsa vármegye örökös főispánságát megöröklő Perényi Károly báró ezután kísérletet tett a Perényiek örökös főispáni jogának igazolására, sikertelenül. 1747-ben Csáky Antal ismét kérte főispáni kinevezését. Ekkor az uralkodó Esterházy Ferenc elnökletével vizsgálóbizottságot küldött ki a Perényi bárók abaúji örökös főispánságának ügyében, de az ugocsai Perényiek nem tudták bizonyítani a Perényi Imre nádortól és ágától való közvetlen leszármazást. Erre: Hajnik 1888.42-43.; MNL OL P 1969 2549. tétel. Szuhányi Márton levelei. No. 17. Pozsony, 1740. július 28.

1513 Uo. No. 26. Pozsony, 1743. március 7.; uo. No. 29. Pozsony, 1744. december 6.

300